Olyan természetesnek tűnnek a mozdulataink, ugye? Ha el akarunk érni valamit a felső polcon, egyszerűen csak oda nyúlunk érte. Ha pedig valaki elkéri az előttünk álló ásványvizes palackot, nem gondolkodunk, hanem utánanyúlunk és átadjuk neki. Bár azt gondolnánk, hogy viselkedésünk minden esetben tudatos, hiszen tudjuk, hogy ki mit kér, és erre nekünk hogyan kell reagálni, a legújabb kutatások szerint, ez nem mindig van így.

Bár a korábbi vizsgálatok azt mutatták, motivációnk mindig tudatos, a legújabb kutatások rávilágítottak arra, hogy ez nincs mindig így. Agyunk dönti el, mikor mennyire akar valamit. Ráadásul az ösztönzés során nem használjuk agyunk teljes részét, hanem csak az egyik felét.

A motiváció nem tudatos

Pár évvel korábban az agy működésével foglalkozó, a párizsi Brain & Spine Institue kutatója, Mathias Pessiglione kollégáival együtt újabb kutatásokba fogott, amelyekből arra következtetett, hogy motivációnk nem minden esetben tudatos. Ezt a feltételezését egy vizsgálattal is alátámasztotta.

Pessiglione és kollégái 33 személy motivációját és döntését vizsgálták. A résztvevők egyik szemét letakarták és a számítógép képernyőjén 1 eurós és 1 centes érme képét villantották fel. A képeket alig egy másodpercig nézhették csak meg – ez az időintervallum még túl rövid ugyanis ahhoz, hogy az ember tudatos döntést hozzon, de elég ahhoz, hogy felfogja, történt valami. A résztvevőket megkérték arra, miután az érme képe eltűnik a képernyőről, szorítsák meg a kezükben lévő kart. Minél erősebben szorították meg, annál többet kaptak a pénzérmékből. A kutatók mindenféle kombinációban kipróbálták a vizsgálatot – bal kéz – jobb szem, bal kéz – bal szem, jobb kéz – bal szem és jobb kéz – jobb szem.

Érdekes, hogy bár a résztvevők nem tudták, melyik érmét látják, hiszen ez a rövid idő a tudatos döntéshez még nem elég, a kart minden esetben akkor húzták meg erősebben, mikor a nagyobb érme tűnt fel a képernyőn. Az is világossá vált, hogy abban az esetben teljesítettek jobban, mikor az azonos oldalon lévő szemüket és karukat (jobb kéz – jobb szem, bal kéz – bal szem) használták.

Egyszerre csak az egyik megy

A kutatók még ennél is tovább mentek, hogy bebizonyítsák, az agynak egyszerre csak az egyik felét lehet motiválni, ösztönözni. A résztvevők szeme előtt először a monitor közepén villant fel az 1 eurós vagy 1 centes érme, majd a képernyő valamelyik szélén. A vizsgálat eredményeiből tisztán kivehető volt, hogy agyunknak valóban csak az egyik felét tudjuk egyszerre motiválni, ösztönözni, sőt, az is, hogy agyunk jobb része motiváltabb, mint a bal.

„Nagyon érdekes eredményre bukkantunk. Rájöttünk, hogy nemcsak az agyunknak, hanem az egész testünknek is egyszerre csak az egyik fele motivált. Furcsa és igencsak meglepő, de a bal kezünk sokkal motiváltabb lehet, mint a jobb” – mesélte a kutatás vezetője.

(Forrás: Unterschwellige Motivation oder wie unabhängig unsere Gehirnbereiche agieren, németből fordította T. B.)