A 20. század egyik legagresszívebben terjedő betegsége az allergia volt. A betegek létszáma sajnos folyamatosan és töretlenül nő az ezredforduló után is, miközben egyelőre kevés a remény a betegség megfékezésére. A lehetséges okokat járja körül cikkében Lóránth Ida.

A gazdaságilag fejlett országok lakosságának jelenleg legalább az egyharmada szenved valamilyen allergiás betegségtől, és további 20-30 százalékuknak fokozott kockázata van arra, hogy a közeljövőben megjelennek nála a betegség valamely fajtájának a tünetei. Ismerve a az allergénekkel szennyezett levegő és környezet minőségének folyamatos romlását, a kockázatot növelő vegyszerek agresszív terjedését, egyhamar nem remélhetjük a betegek számának csökkenését.

Szaporodik az asztmások száma

Az esetek egy részében az embereket többfajta allergiás tünetcsoport is sújthatja. Közülük leggyakoribb a felsőségúti, az orrjáratokat és az orrmelléküregeket érintő betegség, amiben átlagosan a lakosság 15-25 százaléka szenved, ám ezek az értékek országonként változóak.

A második legelterjedtebb allergiafajta tünetei a bőrön jelentkeznek. Ezek közül a legáltalánosabbak a fémérzékenység, az ekcémák és egyéb allergiás bőrbetegségek, valamint a csalánkiütés, amelyekben a népesség 20 százalékát érintett.

A harmadik leggyakoribb allergiafajta megmutatkozhat önálló tünetként is, ekkor a szemet támadja meg, de hatása van az orr allergiás tüneteire is.

Folyamatosan szaporodik az asztmás tüneteket produkáló betegek száma is. Közöttük súlyos, az életminőséget határozottan devalváló panaszok a hazai lakosság 1,8 százalékánál tapasztalhatók, ami egyelőre alacsonyabb, mint más országok átlagai.

Magyarországon élelmiszer- és/vagy gyógyszerallergiától szenved a lakosságnak több mint 2 százaléka.

Általánosan jellemző, hogy folyamatosan nő azon betegek létszáma, akiknél többféle allergia tünetei együttesen jelentkeznek. További figyelmeztető jelenség az esetszámok gyarapodásának felgyorsulása.

Gyorsan és agresszíven terjed

Régebben 20-25 év kellett ahhoz, hogy egy adott populáción belül megkétszereződjön az allergiások létszáma, hamarosan azonban ehhez már elegendő lesz 10-15 év. Ez az agresszív tendencia 100-120 év múlva igen komoly egészségügyi problémákat okozhat, amelyek szinte a teljes lakosságot érinthetik.

Az orvostudomány mai álláspontja szerint az allergiás megbetegedések okai egyrészt genetikai és környezeti tényezők, másrészt az egészségtelen életmódból és az egészségügyi ellátás nem megfelelő minőségéből adódnak. Az oki tényezők közé sorolják az allergének, illetve az azok tulajdonságait magukban hordozó gyógyszerek, élelmiszer-adalékanyagok és kiegészítők, kozmetikai és háztartási szerek/vegyszerek számának folyamatos növekedését.

Míg a korábbi felfogás kisebb jelentőséget tulajdonított a genetikai tényezőknek, ma már az orvosok az allergia kialakulásában fontos elemként határozzák meg. Noha nem maga a betegség, csupán az arra való hajlam öröklődik nemzedékeken át az utódokra, mégis fontos tényező, mert hozzá társulnak a szülőkről a gyermekekre testálódó életmódbeli hibák is, amelyek felerősítik a tünetek megjelenésének kockázatát. Jelenleg erre körülbelül 20 százalékos az esélye az allergiás szülők gyermekeinek, ha apjuk vagy anyjuk szenved a betegség valamely fajtájától és 50 százalékos, ha mindkét szülő allergiás. Ha az allergia ugyanazon fajtáját diagnosztizálták mindkét szülőnél, akkor a gyerek kockázata 60-70 százalékosra nő.