Tavaly már feszegettem ezt a kényes kérdést: árt-e a napfény vagy sem? Tömeghisztéria van-e a napszemüveg és a 200 az x-ediken faktoros kenőcsök mágikus hatása mögött, vagy jól megfontolt biznisz? Esetleg mindkettő? Mit tehetünk? Eleget tudunk az UV-sugárzás hatásáról?

És ki tudja megfizetni ezt a rengeteg mindent, aminek a hiánya esetén akár bőrrákot is kaphatunk? Mennyiben hallgassunk a médiára, amely lépten-nyomon riadót fúj a napfény hatása miatt?

Előrebocsátom, hogy hallgassunk most is inkább a józan eszünkre, akkor nem fog kellemetlen tüneteket okozni a napfény. Mert ha a termékek reklámjaira hallgatunk, a hirdetéseket, a faktorizációt értékeljük, akkor bizony olyan ellentmondásokra lelünk, hogy még bizonytalanabbá válunk.

Ne féltsük túl magunkat

Hagyjuk a napszemüveg és a kencefice gyártók érveit a termékmenedzserekre, akiket csak az üzleti haszon érdekel, és döntsünk mi magunk, mikor kell és mikor felesleges segédeszközöket alkalmazni a bőrön, a szemen. Ne féltsük túl magunkat. A neten se igen keresgéljenek, felesleges. Teljes a képzavar. Ilyeneket találhatunk:

„Rizikófaktorok a faktorok – nincs teljes védelem:
Harmincas, ötvenes, százas… hiába. Semmit nem jelent az egyre magasabb faktorszám, hiszen a lényegi védelmet nem az adja! Ez csak az UV-B ellen, azaz elsősorban a leégés ellen véd, a tartós bőrkárosodásért az UV-A a felelős!

A faktorszám amúgy is megtévesztő lehet a nem szakember számára. Tessék figyelni, naptejről van szó: a 10-es faktor 80%-os védelmet nyújt, de az 50-es faktorú csak 85%-ot. Nos, kedves vásárló erről hallott már valamit? Ugye, nem!

Előbarnító hatású adalékot tartalmaz, nap nélkül is egy alapvédettséget kap, ezért választható alacsonyabb faktorú tej. Butaság: az adalék egy-két színárnyalattal színezi sötétebbé a bőrt, de védő anyagok fejlesztéséről szó nincs.

Megjelentek a flakonokon megtévesztő feliratok, mint »vízhatlan«, »azonnali védőhatás«. Jó, kész átverés.”

Vagy egy másik helyen ezt olvashatjuk:
„Nem igaz tehát, hogy a szolárium teljesen biztonságos. Halmozottan káros lehet egy olyan szituáció, hogy a szolárium használatát követően természetes napozást is végzünk.”

Egyszerre ne akarjunk sokat a napfényből

A baj tehát akkor kezdődik, amikor egyszerre sokat akarunk a nélkülözhetetlen, elengedhetetlen és gyógyító napfényből. Szinte kiéhezünk nyárig a fényre, a vízre, és rohanunk a tenger mellé. Azt sugallja az üzleti szféra, hogy ha „szétkenjük” magunkat faktorokkal, és beúszunk egy Dolce & Gabbana napszemüveg mögé 10 ezerért, akkor lefizethetjük az életet jelentő sugarakat, az egészségünket. Bármit teszünk is, a hirtelen jött aranyszálaktól leégünk, napszúrást kaphatunk, míg ha a józan eszünkre hallgatunk, akkor előnapozgatunk márciustól, eszünkbe nem jut napszemüveget felvenni, mert az rontja a látást, és szépen megvárjuk, míg a bőr fokozatosan 2-5-szörösére vastagszik és természetesen ellenáll majd az augusztusi napsugár káros kisugárzásának, és a szemünk is alkalmazkodik a fokozatos erősségű fényhez. Az Adrián olyan 11-től 16 óráig nem megyünk sehova, és előtte is meg utána is ernyő alatt ejtőzünk. Így tesznek a helyi lakosok is, akkor mi, a sápadt arcúak mi a fenét ugrálunk.