Mindig nagy örömmel töltött el, amikor valaki azt mondta nekem: „olyan kedves ember vagy”. Úgy éreztem fantasztikus bókot kaptam. Aztán kezdtem megfigyelni a saját életemben és más „nagyon kedves” emberek életében is, hogy ez a címke gyakran jár egyáltalán nem kedvező következményekkel.

Így aztán kezdtem megváltoztatni a kedves ember személyiségemet, és kezdtem élesebb lenni. Ez volt életem egyik legjobb megmozdulása. Valójában, kommunikációs coach-ként, elkezdtem másokat is arra tanítani, hogy legyenek kevésbé kedvesek.

Tulajdonképpen mit jelent az, hogy „kedves”?

Őszintén szólva, szerintem, ha valaki „kedves embernek” titulál minket, annak két különböző jelentése van.

Van, hogy az illető nem találja a megfelelő pozitív jelzőt, ezért ezt az általános kifejezést használja. Azt akarja mondani, hogy érdekesek, vidámak, barátságosak vagy jó társalgók vagyunk, de csak ennyi derül ki, hogy „kedves”. Bocsássunk meg neki a kommunikációs hiányosságai miatt, és örüljünk a bóknak.

Rájöttem azonban, hogy a „kedves” sokkal többször fejez ki valamit, ami kezdetben pozitívnak tűnhetett, de ténylegesen ellenünk szól.

Az emberek gyakran neveznek kedvesnek egy olyan személyt, aki nagyon szolgálatkész, és mindenkinek örömet akar szerezni. Ilyenkor a „kedves” jelző egy veszélyes címke, mert nem az emberre vonatkozik, hanem bizonyos magatartások és szokások jelenlétére, amelyek hosszú távon nem biztos, hogy megmaradnak.

A „kedves ember”-ség veszélyei

A legtöbben azt tanultuk, hogy jó dolog, ha kedvesek vagyunk, segítünk és másokat helyezünk előtérbe.

Nem vagyok a segítség és a kedvesség ellen. Úgy gondolom azonban, hogy sok ember túl messzire megy, s a végén saját igényeiket áldozzák fel azért, hogy mások elégedettségére szolgáljanak, azt gondolván, hogy ez mindent megold az ő életükben is. Ez azonban messze nem igaz. Íme, néhány veszély, ami a folytonos kedvességre való törekvéssel jár.

Teljesen kihasználjuk önmagunkat azért, hogy mások kedvére tegyünk. A legtöbb kedves ember rengeteg időt, energiát és erőforrást áldoz arra, hogy másokat kiszolgáljon.

Figyelmen kívül hagyják önmagukat. Mivel az idejük és energiájuk nagy része másokra megy el, magukra már alig marad. Nem csoda, hogy a legkedvesebb ismerőseink között olyan sok a stresszes és többféle betegségben szenvedő.

Mások manipulálnak bennünket. A legtöbbünk elhiszi a veszélyes hazugságot, hogy ha mi kedvesek vagyunk másokhoz, ők is azok lesznek hozzánk. A gyakorlatban azonban ez nem mindig van így. Sokszor előfordul, hogy a kedvesség felhívás keringőre, az emberek kihasználják a lehetőséget, hogy többet és még többet kérhetnek tőlünk.

Beskatulyázás

Amikor coach-ként sikerül elérnem, hogy valaki asszertívebb legyen (mások megsértése nélkül határozottan kiálljon a saját érdekei mellett. Szerk.), a környezetét általában sokkolja a változás. Igazi árulásnak tekintik, hogy már nem áll mindenben a rendelkezésükre.

Szerencsére a „kedves személy” hírnév megváltoztatható, s ennek legjobb módja, ha olyanná válunk, amilyen kedvesek és szolgálatkészek valóban vagyunk.

Három lépés, amit érdemes észben tartani

Lépjünk kapcsolatba a saját igényeinkkel  – A saját igényeink előtérbe helyezéséhez először oda kell figyelnünk rájuk. Bár a kedvességre törekvő emberek gyakran azt gondolják, az egyetlen igényük, hogy másoknak segítsenek, valójában számtalan saját magukra irányuló igényük is van. Egyszerűen csak elvesztették ezekkel a belső kapcsolatot.

Növeljük az önbizalmunkat – A kedves fickók és lányok gyakran szenvednek önbecsülés- és önbizalomhiányban. Ki kell gyomlálnunk a gondolatainkból a korlátozó hiedelmeket, meg kell tanulnunk uralkodni a túlzott szégyenlősségünkön és szorongásunkon.

Helyezzük jobban előnybe a saját igényeinket – Foglalkozzunk többet olyan dolgokkal, amelyeket élvezünk, kérjük többször, amit akarunk, tanuljunk meg nemet mondani, legyünk spontánabbak, merjünk népszerűtlen véleményt is kimondani, zárjuk le a mérgező kapcsolatainkat. Elsőre persze nem könnyű mindezeket megtenni, de ez a döntő viselkedésbeli lépés.

Ha az örökös szolgálatkész emberből asszertívvé alakulunk át, az emberek másnak fognak látni bennünket, és másképp fognak bánni velünk. Lehet, hogy már nem azt mondják majd ránk, hogy „kedves”, hanem azt, hogy „nyers” vagy „önző”. És akkor mi van? Ezekkel a címkékkel együtt is egészséges emberi kapcsolataink és teljes értékű életünk lesz.

(Forrás: The Shocking Truth About Being a Nice Person, angolból fordította: Harrach Orsolya)