A keresztény egyházakban a húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe. Ez mindig is az egyik legjelentősebb keresztény ünnep volt, hiszen a megváltás, amelynek beteljesedése Krisztus feltámadása, a kereszténység legfontosabb üzenete. Az ünneplésnek a különböző országokban eltérő hagyományai alakultak ki.

Németország

Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. Szombat estéig szigorú böjt van, a vasárnapi ebédnél viszont már elmaradhatatlan a piros tojás és a bárány alakú torta. A gyermekek húsvétkor a kertben elrejtett húsvéti tojások és édességek után kutatnak, s ebben a játékos kedvű felnőttek is örömmel részt vesznek. Sok helyen húsvéti máglyát raknak, melyen elégetik a karácsonyfát (érdekességként említem, hogy édesapám elbeszélése szerint gyerekkorában még náluk is húsvétig állt a karácsonyfa), s ezzel hivatalosan is búcsút mondanak a télnek, és üdvözlik a tavaszt.

Finnország

Az északi országban csendesen ünneplik a húsvétot, a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, tilos a tűzgyújtás, nem találkoznak barátokkal, rokonokkal, ismerősökkel. Szigorúan betartják a böjtöt, csak naplemente után étkeznek.

Szicília

A kisvárosokban a fiatalok körbehordozzák a településen Jézus és a tizenkét apostol szobrát. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadást. A jelenet tetőpontján Mária lefátyolozva, teljes gyászban jelenik meg, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, s újra találkozik Krisztussal, boldogságában megválik a gyászfátyoltól.

Mexikó

Mexikóban a húsvétot Semana Santatól Pascuaig, azaz több mint két hétig ünneplik. Semana Santa azt jelenti, Szent Hét. Ekkor emlékeznek Jézus életének utolsó napjaira. Pascua húsvét vasárnapjától a következő szombatig tartó hét. Ekkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban, ezekben a hetekben sokan utazásnak ide-oda, sok városban passiójátékot is rendeznek. A színészek korhű, 2000 évvel ezelőtti öltözékben lépnek fel, olyanban, amilyet Jézus idejében is viselhettek az emberek.

Ausztrália

Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyulak hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények tarthatnak nyulat, de nekik is komoly tortúra, amíg megszerzik az ehhez szükséges engedélyeket. A hagyományoknak azonban meg kell felelni (nem hiába öltözik Ausztráliában karácsonykor, nyár derekán, a legnagyobb hőségben az egész ország Mikulás-kosztümbe). Igy aztán az erszényes nyúl, ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. A hosszú füle mindenesetre megvan hozzá!

Harrach Orsolya