Azoknál, akik gyermekkoruk óta dadognak, megfigyelhető, hogy a jobb agyféltekéjük átvette a bal agyfélteke bizonyos feladatait, köztük a beszédét is. Ez a csere azonban nem csak a beszédre terjed ki. Martin Sommer, a Göttingeni Egyetem klinikájának neurológusa szerint a dadogást az okozza, hogy a betegek nem tudják megfelelően összekapcsolni azt, amit mondanak, azzal, amit hallanak.

Sommer a vizsgálat során a dadogást egy rosszul működő zenekarhoz hasonlította. „Nem az egyes elemeken, az eszközökön van a hangsúly, hiszen külön-külön mind jól működnek. A kérdés az, hogyan lehet őket összehangoltan és jól időzítetten aktiválni” – mondta a kutató.

Akik beszédzavar nélkül, folyékonyan beszélnek azok többnyire az agyuk bal oldalát használják, hogy megértsék, amit hallottak. Azok, akik azonban dadognak, a jobb agyféltekéjüket használják, mert egy rendellenesség megakadályozza a bal oldali motoros kérget – az agy azon részét, mely a mozgásokat koordinálja – hogy pontos parancsot adjon a száj és a garat izmainak. Az új tanulmányból most az is kiderült, hogy ez a hibás agyi működés nem csak a beszédre van hatással.

Martin Sommer kísérlete során megkérte a beszédhibás valamint a nem dadogó résztvevőket, hogy érintsék össze ujjaikat, amikor a fülhallgatójukban egy kattanó hangot hallanak. Eközben a kutatók elektromos impulzusokkal stimulálták azokat az agyi területeket, melyekről azt feltételezik, hogy a dadogók hibás parancsait továbbítják. A jobb- és a bal agyféltekét külön-külön stimulálták.

A két csoport különbözően reagált a vizsgálat során: a folyékonyan beszélők pontatlanokká váltak, amikor a bal oldalukat zavarták, azonban hibátlanul érintették meg az ujjukat, miközben a jobb oldalukat stimulálták. A dadogó csoport reakciója éppen fordított volt, ők akkor tévesztettek, amikor a jobb agyféltekéjüket zavarták meg.

„Már kezdjük egyre jobban érteni, hogy mi okozza a dadogást. Valószínűleg egy neurológiai vagy idegrendszeri betegség állhat a hátterében” – tette hozzá a kutató, aki szerint a kezelések során figyelembe kell venni a pszichológiai szempontokat is.

(Forrás: Medipress)