Az USA számos kórházában együtt alkalmazzák a klasszikus nyugati orvoslást és az alternatív terápiákat. Rájöttek ugyanis, hogy mindenki jól jár: könnyebbé teszik saját munkájukat, és persze a betegnek is hasznára válik. Ezt a példát talán követhetné a magyar egészségügy is…

Linda Aron olyan ideges volt a refluxa miatt rá váró operáció előtt, hogy a nővérek egyszerűen nem tudták bekötni neki az infúziót. A lökdösődés folytatása helyett a Grinnell Körzeti Egészségügyi Központ (Iowa) munkatársai segítségül hívtak egy masszőrt, aki Aron vállát és karjait átmasszírozva ellazította őt. Ezután 10 perccel az infúzió a helyén volt…

A Grinnellhez hasonlóan egyre több kórház igyekszik kielégíteni a betegek hasonló igényeit, és biztosít kiegészítő és alternatív kezeléseket – például akupunktúrát, érintésterápiát, zene- vagy művészeti terápiát. (Az Amerikai Kórházak Szövetségének mai adatai szerint az USA kórházainak 37%-ában létezik ilyen lehetőség.)

A Grinnellben az Aronhoz hasonló betegek arról számoltak be, hogy ezek a kezelések sokkal kellemesebbé tették a kórházban töltött napokat és, hogy ez számukra is meglepő volt. „Az emberi érintés és odafigyelés csodákra képes. Teljesen elterelték a figyelmemet, így nem is tűnt annyira orvosinak az egész” – mondta Aron. A gyógyulás elősegítésére és a műtét okozta fájdalom csökkentésére Aron járóbetegként jelenleg is heti egy alkalommal kap akupunktúrás kezelést kap, amiért havi 55 dollárt kell fizetnie.

Az alternatív terápia áttörés lehet a gyógyításban

„Ezzel egy lépéssel közelebb kerültünk a betegközpontú ellátáshoz” – mondja Sita Ananth, a Samueli Intézet tudományos központjának igazgatója. „Ma már több kórház zászlajára tűzte a test és az elme, valamint a spirituális szükségletek kezelésének fontosságát”.

Ananth szerint fontos hangsúlyozni az alternatív terápiákban rejlő anyagi lehetőségeket is, habár a kórházaknak egyelőre várniuk kell a nyereségre. A Kiegészítő és Alternatív Orvoslás Nemzeti Központja szerint például ezekre a kezelésekre 19 milliárd dollárt költenek évente. Az AHA (Amerikai Szív Szövetség – American Heart Association) felmérése pedig azt mutatta, hogy ezeknek a pénzeknek mindössze 71%-át fizetik ki a betegek készpénzben.

Míg a fenti terápiáknak kétségtelenül helyük van a kórházakban, Andrew Shafer, a New York Presbyterian kórház vezető belgyógyásza azt is kiemelte, hogy több adatra van szükség működésük teljes megértéséhez. Úgy gondolja, hogy a kiegészítő és alternatív terápiák előnyeit és esetleges hátrányait/kockázatait alaposan meg kell vizsgálni, például placebo kísérletek és tanulmányok segítségével. „Ha kiderül, hogy a placebo hatás működik, az nem jelent feltétlenül rosszat” – teszi hozzá Shafer, hiszen a mai kiegészítő és alternatív kezelések áttörést jelenthetnek a jövő orvoslásában.

A betegek fele kéri

A legtöbb kórházban a betegek elégedettsége alapján tudják eldönteni, hogy az alternatív gyógymód hasznos-e. Rögtön ezután pedig a kezelésre vonatkozó klinikai adatok az irányadók. A Cleveland Klinika éppen most fejezett be egy alternatív terápiákra vonatkozó kísérleti programot, amelyet szívműtéten átesett betegek számára fejlesztettek ki. Miután a páciensek fele (több mint 1700 ember) választotta a „spirituális” kezelést, a tanácsadást, a művészeti, zene- vagy érintésterápiát, 93%-uk állította, hogy mindezek segítségükre voltak a gyógyulásban.

„A krónikus fájdalommal küzdő betegeknek szóló orvosi tanácsadás sokat segített a kiegészítő terápiát támogató orvosoknak is” – mondja Richard Nahin, a Nemzeti Alternatív Orvoslási Központ vezető tanácsadója. Egyben hivatkozik az Amerikai Belgyógyászok Kollégiuma és az American Pain Society által közösen kiadott új irányelvre, amelyben a deréktáji fájdalmak gyógyítására alternatív gyógymódokat javasolnak. Így vélekedik: „Ha az orvosok elismerik ezeket a gyógymódokat, a kórházak is követni fogják példájukat”.

Kétkedők – és a tények

Természetesen itt is vannak kétkedők, nem minden orvos kapcsolódott be a programba, és nem minden intézményben sem ennyire rózsás a helyzet. Az AHA szerint az alternatív terápiákat biztosító kórházak 44%-ában közepes vagy annál is rosszabb a kapcsolat a kórházi orvosokkal.

A 79 éves Betty Carlson Fentonban, Michigan államban él. Egy hónapi kórházi tartózkodása során, a szívműtéte után rendszeres Reiki kezelést kapott. Carlson ma nyugdíjas, otthoni ápolással foglalkozó adminisztrátor. Azt mondja, eleinte szkeptikus volt a Reikivel kapcsolatban, de hamar rájött, hogy milyen sokat segít a fájdalmak enyhítésében. Ahogy ő fogalmaz: „Igazán kellemes volt, és sokat segített a gyógyulásban”.

Forrás: USATODAY, fordította: Vég Erzsébet)