A Sjörgren-szindrómának nevezett betegség a nyáktermelés zavarát okozza, és a diagnózis felállításához képest 6,5 éven belül kezelhetetlenné válik. A Georgia Egészségtudományi Egyetem munkatársai a száraz szem, száj, torok, bőr, és orr okát vizsgálják, mely állapot a populáció 1-3 százalékát érinti. Dr. Rafal Pacholczyk és munkatársai arra keresték a választ, hogyan alakul ki a kóros állapot, illetve miként lehetne javítani a diagnosztikai, és a kezelési módszereken.

Ehhez a folyamat korai lépéseit kellett feltárni. A Sjörgren-szindróma során az immunrendszer egy vagy több nyáktermelő mirigy ellen fordul, emiatt zavart szenved a könny, illetve nyál elválasztása abban az esetben is, ha az idegrendszer erre utasítást ad. A jelenség alapkérdése, hogy az immunrendszert miért is fordul a saját szövetek ellen.

A dendritikus sejteknek nevezett immunelemek ismerik fel a szervezetben a behatoló kórokozókat, és aktiválják a sejtpusztításban alapvető T-sejteket, valamint az antitesttermelő B-sejteket – azonban ebben az esetben az antitestek a receptort blokkolják, és megtámadják a szervezet saját elemeit. A szabályozó hatású T-sejtek viszont az olyan autoimmun betegségek, mint a Sjörgren-szindróma kialakulását hivatottak meggátolni, amikor az immunrendszer a saját szövetek ellen fordul. A folyamatot ma még ismeretlen gének is befolyásolják, de úgy tűnik, kiváltó okként környezeti tényezők, például fertőzés is szerepelhetnek.

Az amerikai tudósok egérkísérletes modellben vizsgálták a Sjögren-szindróma kialakulását. 8-10 hónapos egyedeken tanulmányozták, hogy vajon a T-sejt receptorok miért nem képesek pontosan különbséget tenni a saját, és az idegen között, és mennyiben felelősek a dendritikus sejtek. Ehhez olyan állatokat használtak, melyeknél mesterséges genetikai változtatás következtében hiányoztak a szabályozó T-sejtek, valamint T-sejteket vittek át egészségesekből betegekbe. A különböző kombinációk értékelése követően a munkacsoport azon gének meghatározást tervezi, melyek kiemelten fontosak a zavar létrejöttében, ezen keresztül pedig koncentrálni lehet azon biológiai markerekre, melyek segítségével kimutatható a Sjögren-szindrómára való hajlam.

A Sjögren-szindrómát általában 40 év felettieknél diagnosztizálják, gyakran más autoimmun betegség mellett. Ugyan a legfeltűnőbb a könnytermelés és a nyáltermelés elmaradása, de a nyáktermelés kiesése az egész szervezetben gondot okozhat, például emésztési, légzési, és májműködési problémákhoz vezethet. Jelenleg 4 millió amerikai él a Sjögren-szindrómával, melynek egyetlen lehetséges kezelése az immunrendszer működésének gátlásán keresztül adódik. Ennek az eljárásnak azonban számos mellékhatása lehet, például a fertőzésveszély és a daganatokra való hajlam is növekszik.