Sok nő esküszik rá, hogy ő bizony megtalálta a saját G-pontját, de egy új izraeli-amerikai tanulmány feldolgozta az elmúlt 60 év szexuális témájú kutatásait, és arra a következtetésre jutott, hogy a tudomány még mindig nem találta meg egyértelműen a misztikus pontot. A kutatók összesen 96 korábban publikált tanulmányt dolgoztak fel az új kutatásuk során, melyek mind a hüvelyfalon található, feltételezhetően orgazmikus területet próbálták pontosan behatárolni.

„Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy valójában a G-pontként ismert anatómiai terület nem létezik” – mondta Dr. Amichai Kilchevsky, a connecticuti Yale-New Haven Kórház urológusa, a tanulmány vezetője.

A G-pont Dr. Ernst Gräfenberg után kapta a nevét, aki 1950-ben elsőként írt le egy különösen érzékeny, idegvégződésekkel gazdagon ellátott, 1-2 cm átmérőjű területet a vagina belső falán, de valójában nem Gräfenberg volt az első, aki a misztikus erogén zónáról írt, mivel az indiai Káma Szutra, illetve a Jaya Mangala már a 11. században megemlítette ezt a különösen érzékeny területet.

A tanulmányok elemzése során Dr. Amichai Kilchevsky megállapította, hogy a nők többsége hisz a G-pont létezésében, még akkor is ő maga soha nem tapasztalta meg az orgazmus ezen forrását. Számos korábbi kutatás ultrahang, vagy MRI felvételekkel próbálta meghatározni a G-pont elhelyezkedését, illetve néhányan biopsziás vizsgálatokat is végeztek. A szövettani vizsgálatok során kiderült, hogy bizonyos nők hüvelyfalán, egy bizonyos területen valóban több az idegvégződés, de Kilchevsky szerint az emberi test érzékenysége nem kizárólag az idegvégződések számán múlik. Dr. Kilchevsky úgy véli, hogy a G-pontként ismert terület valójában nem más, mint a csikló egy meghosszabbított nyúlványa.

A tanulmány részleteit a Journal of Sexual Medicine című tudományos szakfolyóiratban publikálták.