Szívroham, sztrók ellen természetesen
Milliók szedik Amerikában, és még többnek szeretnék javasolni. A „csodagyógyszer” a koleszterinszint-csökkentő Crestor azonban a jelek szerint csak a reklámban oly hatásos, mivel 100 közül 1 embernek használ. Jobb, ha magunk próbáljuk kordában tartani azt a fránya koleszterint.
Amerikai Szívgyógyász Kollégium (American Heart Association) kongresszusán ismertették a JUPITER tanulmány legújabb eredményeit. A tanulmány két esztendeje alatt a 17 ezer 802 személyt vizsgált, és azt állítja, hogy a Crestor nevű koleszterinszint-csökkentő gyógyszer segít megelőzni az artériák gyulladása miatt bekövetkező szívrohamot és a sztrókot. Szakértők szerint ez oda vezethet, hogy emberek milliói bátran nyúlnak majd sztatinokhoz (koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekhez). Érdemes tájékozódni az ilyen fajta gyógyszerek hatásairól, mellékhatásairól, hiszen csak Amerikában 12 millió ember szed sztatin tartalmú gyógyszert, és a „szakértők” további 23 milliónak javasolják annak szedését. A koleszterinszint-csökkentők már most is a leggyakrabban szedett gyógyszerek közé tartoznak szerte a világon. A Crestor előnyeit taglaló JUPITER című tanulmány félrevezető következtetései csak még népszerűbbé teszik ezeket a gyógyszereket.
Százból egynek használ, a többit veszélyezteti
A tanulmány szándékosan hatásosabbnak tünteti fel a gyógyszert, mint amilyen az valójában. Szalagcímek harsogják, hogy a Crestor 50%-kal vagy még nagyobb arányban csökkenti a szívroham és a sztrók kockázatát. Valójában ez az érték sokkal alacsonyabb. A placebót szedők bizonyítják ezt, hiszen közöttük csupán 1,2%-kal több esetben fordult elő szívroham vagy sztrók, mint azoknál, akik a sztatin tartalmú Crestort szedték.
A Crestor valódi hatása: egyéves gyógyszeres kezelés alatt 100 emberből csupán egyetlen egynek nyújt védelmet egy esetlegesen bekövetkező szívroham vagy sztrók ellen.
Dr. Mercola, a neves amerikai orvos szerint nem lenne szabad hatásos gyógyszernek nevezni egy olyan szert, amely százból egyetlen embert ment meg a szívrohamtól vagy sztróktól, és közben 99-et veszélyeztet akár halált is okozó mellékhatásaival. Pedig ezek a betegségek egyébként gyógyszer nélkül, csupán életmódváltással is megelőzhetők lennének.
Hogyan kerülhető el a kockázat?
Elkerülhetjük a sztatin tartalmú gyógyszerek szedésének súlyos mellékhatásait, ugyanakkor nagymértékben csökkenthetjük a sztrók vagy szívroham kockázatát is. Hogyan? A következő 6 tanácsot kell elfogadnunk:
1.) Szokj le a dohányzásról! A dohányzás érelmeszesedést okoz, növeli az artériák gyulladásos állapotát. Kutatások bizonyították: a leszokástól számított 10 éven belül az artériák visszanyerhetik eredeti állapotukat.
2.) Fogyassz olívaolajat, halat és magvakat! Ha mediterrán stílusú étrendet követünk, vagyis sok gyümölcsöt, zöldséget, magvakat, olívaolajat fogyasztunk, csökkenthetjük a szervezetünkben kialakuló gyulladások mértékét. Az ómega-3 zsírsavban gazdag ételek fogyasztásával szintén eredményesen harcba szállhatunk az artériás gyulladások ellen.
3.) Mozogj sokat! A testedzés – mindenféle káros mellékhatás nélkül – hatékony ellenszere a gyulladásoknak.
4.) Karcsúsítsd a derekad! Nőknél 88 cm, férfiaknál 100 cm feletti derékbőségnél már valószínűsíthető az artériák gyulladásának megléte. Kevesebb evés, több mozgás! – néhány centivel máris csökkentheted derékbőségedet.
5.) Aludj eleget! Az Amerikai Alvástársaság (American Academy of Sleep Medicine) szerint egy átlagos felnőtt napi alvásigénye 7-8 óra. Egy új tanulmány állítja: azok a magas vérnyomásban szenvedő idősebb emberek, akik naponta kevesebb, mint 7,5 órát alszanak, drámaian nagyobb eséllyel kaphatnak sztrókot vagy szívrohamot. Más tanulmányok szerint a túl sok és a túl kevés alvás is káros lehet.
6.) Űzd ki a stresszt a mindennapjaidból! A stressz-hormonok magas szintje felszabadíthatja, aktivizálhatja a gyulladást okozó anyagokat.
Miért lenne szükségünk a sztatin tartalmú gyógyszerre?
A JUPITER kutatásába 17 800 olyan embert vontak be, akiknek a szervezetében magas volt a C-reaktív protein – CRP – szintje. (A C-reaktív fehérjét gyulladás esetén termelik a májsejtek, azonnal reagálva a gyulladás kezdetére és erősségére. E fehérje feladata, hogy segítse a szervezet nagy falósejtjeinek, a makrofágoknak a munkáját a testidegen, illetve károsodott sejtek bekebelezésekor – a szerk.) A CRP szintje a gyulladások kezdetekor igen gyorsan és igen nagymértékben (akár több százszorosára) is növekedhet, illetve a gyógyulás megkezdődésekor ugyanígy, gyorsan csökken.