A lisztérzékenység öröklődő betegség, amely – ki hinné – Magyarországon legalább minden 100. embert érint. Az enyhe tünetek „csak” kellemetlenek, de súlyosabb esetben veszélyes szövődmények is felléphetnek. Diétával segíthetünk magunkon, sőt a nyaralásról sem kell lemondani.

Majdnem minden élelmiszerben megtalálható a gabonafehérje (sikér, azaz glutén). Egyre több ember azonban túlérzékeny erre az anyagra, tehát glutén intoleranciában szenved (cöliákia). A glutén gabonafehérje, amely részben toxikus proteinekből, prolaminból és gluteinből áll, növeli a kenyér mennyiségét és a tésztát lazává teszi.

A glutén a gabonafélékben található, például a búzában, a tönkölybúzában, a rozsban, az árpában és az aszalt tönkölyben, de előfordul más élelmiszerekben is. (Aszalt tönkölyt Magyarországon tudomásunk szerint nem forgalmaznak, mert magas ára miatt nem volt rá kereslet. Legközelebb Ausztirában juthatunk hozzá.) A kukorica, a rizs, a köles, a szója és a hajdina nem tartalmaz glutént.

Csak diétával kezelhető

A lisztérzékenység vagy cöliákia felszívódási zavar, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. A glutén intolerancia esetén megváltozik a vékonybél felülete: a bélnyálkahártya kis kiemelkedései, a bélbolyhok visszafejlődnek. Néhány vitamint (A-, E-, D-, K), ásványi anyagot (vas, cink, kalcium) és tápanyagot a szervezett nem tud felvenni és megemészteni. A következmény: hiánybetegség és súlycsökkenés.

A betegség tünetei: súlyos hasmenés, amely naponta többször fellép, hozzá felfúvódás és hasfájás is társul. A legújabb kutatások szerint a cöliákia az emésztőrendszeren kívül más szerveket is érinthet, ilyenkor jelentkezhetnek bőrproblémák, alvászavar vagy migrén. Gyerekeknél megállhat a növekedés, és más fejlődési zavarok is felléphetnek. Figyeljünk rá, hogyan reagál a szervezet a kenyér vagy a sütemények elfogyasztására! Ha néhány óra múlva panaszok lépnek fel, forduljunk orvoshoz!

Súlyosabb esetekben a fellépő vitaminhiány miatt depresszió és koncentrációzavar, valamint csontritkulás (oszteoporózis) és vastagbél- vagy nyelőcsőrák léphet fel.

Diagnózis, rizikócsoport, kezelés

A lisztérzékenységet vérvizsgálattal állapítják meg, amelynek során minden antitestre kiterjedő tesztet végeznek. Bizonyosságot azonban csak a vékonybél-biopszia adhat, miután elemzik a kimetszett szövetmintát.

A betegségben gyakran érintettek azok az, akik diabetes mellitusban (1-es típusú cukorbetegségben) szenvednek, valamint azok is, akiknél laktózérzékenység, csontritkulás, hasnyálmirigy-gyulladás vagy ízületi gyulladás lépett már fel.

A kialakult lisztérzékenység felnőtteknél már nem szüntethető meg. Az érintett kisbabák 6 hónapos kortól ne kapjanak gabonatermékeket – még kenyérhéjat sem –, semmi gabonapehely tartalmú tápszert!

A tünetek csökkentésének, megszüntetésének az alapja, hogy semmiféle glutén tartalmú terméket nem szabad enni. Ez sajnos a betegek egész hátralévő életére vonatkozik. Akkor is érvényes ez, ha úgy tűnik, hogy a vékonybél regenerálódott, mivel már napi 1,4 g glutén elegendő a vékonybélbetegség újbóli kiváltásához.