Azok, akik a H1N1 elleni oltást megelőző évben kaptak szezonális influenza elleni oltást, kétszer akkora eséllyel fertőződnek meg, mint akiket nem oltottak be. Szakértők ezért azt ajánlják, hogy az idei oltóprogramot csak az újinfluenza elleni vakcinára korlátozzák.

A világszerte hatalmas médiakampányoknak köszönhetően az említett felfedezés nagy aggodalomra ad okot, mivel nem holmi kitalált rémhírterjesztésről van szó, hanem tudományos vizsgálatok eredményeiről. A fenti tény egyben megkérdőjelezi a H1N1 elleni oltás beadásának szükségességét, amivel kapcsolatosan már több amerikai egészségügyi intézmény dolgozói is kifejezték egyet nem értésüket.

A profit mindenek felett?

A The Scientist című magazin információi szerint az Amerikai Egészségügyi Minisztérium öt nagy gyógyszergyártó céggel kötött szerződést, hogy fejlesszen ki, illetve gyártson le több mint 195 millió adag H1N1 elleni vakcinát. A vállalatok – a Novartis, a GlaxoSmithKline, a MedImmune, az ausztrál CSL és a Sanofi-Pasteur – minden bizonnyal nagy bevételre tesznek szert. A CSL, szerződései szerint, 180 millió dollár értékben biztosít nagy mennyiségű antigént az USA számára; a MedImmun 40 millió adag legyengített újinfluenza vakcinát készít orrspray formájában, több mint 450 millió dollár értékben, a Sanofi-Pasteur pedig több mint 100 millió adag H1N1 vakcinát szállít 690 millió dollár ellenében.

A Business Week információi szerint a gazdagabb országok, mint pl. az USA és Nagy-Britannia adagonként 10 dollárért, míg a szegényebb országok ennél kevesebbért juthatnak hozzá a vakcinához. Végezzünk csak egy kis számítást, így már nem véletlen, hogy megannyi, már-már apokaliptikus üzenettel bombáznak a H1N1 lehetséges veszélyeivel kapcsolatban.

Egyértelmű tehát, hogy H1N1 elleni vakcinák hatalmas bevételt hoznak, ha az eddigi erős reklám továbbra is sikeresnek bizonyul. Ha mindez nem lenne elég, a H1N1 elleni vakcina mellett az egészségügyi dolgozók mindenkit arra biztatnak, hogy a szezonális influenza ellen is oltsák be magukat, ami összesen 3-4 tűszúrást jelenthet (az említett országokban 2 részletben adják be az oltást, nálunk ugyanez 1-1 oltást jelent – a szerk.), mindegyik adag legalább 25 mcg higanyt tartalmaz.

A jelenleg fennálló neurológiai problémákkal – autizmus, az elmezavarok növekvő száma – tisztában levő egészségügyi dolgozók vajon miért javasolják azt, hogy 100 mcg bizonyítottan mérgező anyaggal oltassuk be magunkat? Javasolják még a terhes nőknek és kisgyermekeknek is, akik pedig a komplikációk tekintetében köztudottan a legnagyobb veszélynek vannak kitéve. Miért is kockáztassunk maradandó agykárosodást csak azért, hogy ne legyünk influenzásak – amit ugye egészséges életmóddal elkerülhetnénk? Köztudott, hogy az etil-higany ismert idegméreg, az eddigi kutatások, előírások és biztonsági határértékek azonban még csak nem is az injektált, hanem a belélegzett vagy elfogyasztott higanyra vonatkoztak…

A higany méreg. Mennyit visel el a szervezetünk?

Furcsa, hogy még egyetlen hatóság sem állapított meg egészségügyi határértéket az etil-higanyra. Ez a higanynak az a formája, amely megtalálható az említett vakcinákban. A higany semmilyen pozitív hatással nincs az emberre, közismerten az egyik legveszélyesebb méreg, amit ismerünk. Csak a szemléltetés kedvéért: ha egy szem sónak megfelelő mennyiségű higanyt teszünk egy 190 m3-es medencébe, a koncentráció jóval az Amerikai Környezetvédelmi Minisztérium által megállapított határérték felett lesz.

Manapság a higanybevitel egyetlen „biztonságos” formája, amikor bizonyos higanytartalmú ételeket, például halat eszünk. Ez ugyan ellentmondás, hiszen a higany bevitele minden esetben mérgezéssel jár. (Azt azonban nem tudjuk, mennyi hal fogyasztásával mennyi higanyt veszünk magunkhoz, ráadásul nem szándékosan mérgezzük magunkat – a szerk.)

Olyan intézmények publikáltak irányelveket az etil-higany egészségügyi határértékével, valamint a mérgezés kezelésével kapcsolatban, mint a WHO, különböző élelmezésügyi hivatalok és egészségügyi minisztériumok. Mivel mind más és más adatok alapján dolgoznak, ezeket összevetve a biztonságos érték körülbelül 0,1-0,47 mcg/testkilogramm között van.

A kérdés viszont továbbra is fennáll: hogy nevezheti bárki is biztonságosnak az etil-higanyt, főleg ha azt a testbe injekciózzák, és előzőleg senki nem ellenőrizte annak hatásait? Annak fényében, hogy a higanyt évtizedek óta használják oltásokban, a tudományos kutatásokat nagyon komolyan kell venni. És még mindig nincsenek világos biztonsági előírások, egyértelműen meghatározott határértékek. Vajon senkit nem gondolkodtat el, miért?