Megtalálták az agy hiszékenység-központját

Az agy egy bizonyos régiójában bekövetkező változások megmagyarázhatják, hogy a gyerekek és az idősebbek miért kételkednek kevésbé, ugyanis a kutatóknak sikerült beazonosítaniuk azt az agyterületet, amely a kételkedésért felelős. A legújabb kutatások alapján kiderült, hogy az agy prefrontális agykérgének ventromediális területe tehető felelőssé azért az emberi képességért, hogy egy új információ befogadása után elgondolkodjunk az új információ igazságtartalmán.

„Mikor a felnőttek többsége olvas, vagy hall valami új információt, akkor először elhiszik azt, majd elkezdik feldolgozni a hallottakat, majd ezt követően elkezdenek kérdéseket feltenni az új információ igazságtartalmával kapcsolatban” – mondta Erik Asp, a Chicagói Egyetem pszichológus kutatója.

A gyerekek esetében a prefrontális agykéreg még fejlődésben van, és egészen a korai húszas évek végéig folyamatos fejlődésben is marad. Aztán később, ahogy az ember idősebbé válik, úgy kezd el fokozatosan romlani a kételkedésért felelős agyterüket. „Ez az agyterület fejlődik a legtovább, és ez az a régió, amely a legkorábban kezd el leépülni” – magyarázta Asp, a tanulmány szerzője.

„Az agy funkcionális hanyatlása teljesen normális folyamat, amely a hatvanas évektől kezdve kilencven éves korig bármikor előfordulhat, de a kutatás során az egyértelműen kiderült, hogy azok az emberek, akinél sérült a prefrontális agykéreg, azok kevésbé hajlamosak a kételkedésre és az új információk megkérdőjelezésre és az összeesküvés elméletek gyártására” – folytatta Asp.

A tanulmány során az Iowai Egyetem kutatói 39 neurológia páciens és 10 mentálisan egészséges résztvevő adatait hasonlították össze. A kísérlet résztvevőinek fogyasztói hirdetéseket vetítettek le a kutatók, és megállapították, hogy azok a páciensek, akiknek sérült a prefrontális agykérgük, azok csaknem kétszer nagyobb arányban hittek a hirdetéseknek, mint azok, akik egészséges agykéreggel rendelkeztek, összegezte a tanulmány eredményeit Asp.

A tanulmány teljes terjedelmében a Frontiers in Neuroscience című orvostudományi szakfolyóirat legutóbbi számában jelent meg.