Talán újra kellene gondolnunk azt a népszerű képet, hogy a kőkorszaki ember mohón rágcsálja a nagy darab bölényhúsokat. A modern étrendek legújabb kémiai elemzése azt mutatja, hogy az ősember kevesebb húst fogyasztott, mint hittük. A napokban megjelenő eredmények magyarázatot adhatnak arra, miért véli úgy sok régész, hogy az ősemberek a kalória nagy részét sovány húsokból vagy halakból nyerték, pedig a mai embert valósággal megmérgezné egy ilyen fehérjedús étrend.

„Ha a korai régészeti elméleteket megnézzük az étrenddel kapcsolatban, nagyon sok állati fehérjéről számolnak be, amit azonban nagyon nehéz fiziológiai alapon megmagyarázni” – állítja a tanulmány vezetője, Tamsin O’Connell, a Cambridge-i Egyetem kutatója. „Mi úgy véljük, hogy az állati fehérje összességében nem játszott ilyen jelentős szerepet az étrendjükben.”

Az ősember által fogyasztott hús mennyiségét a régészek az alapján tudják megállapítani, hogy a fehérje az egyetlen makrotápanyag, amely tartalmaz nitrogént. Az egyes élelmiszerek különböző arányban tartalmaznak nehéz és könnyű nitrogénizotópokat, így a kutatók a nehéz és a könnyű nitrogénizotópok arányának mérésével a megkövesedett csontokban rekonstruálhatják az ősi étrendet egy adott ökoszisztémában. A szervezet azonban inkább a nehéz nitrogénizotópokat raktározza el, ezért a kutatók számításaikat egy meghatározott arány szerint igazítják, hogy számításba vegyék ezt a tendenciát. E számítási minta szerint azonban az ősember étrendje 60-80 százalék fehérjét tartalmazott, melynek többsége állati forrásból származott. Ez azért is furcsa, mert a mai ember étrendje legfeljebb 45 százalék bármilyen forrásból származó fehérjét tartalmaz. O’Connell ezen ellentmondásnak köszönhetően fogott gyanút, és azt feltételezte, hogy a számítási minta azért lehet hibás, mert az eredetileg nem ember-, hanem állatkísérleteken alapult.

A kutatócsoport emberi vérminták segítségével aprólékosan rekonstruálta az alanyok szokásos étrendjét, pontosan megmérték, mennyit ettek egy héten, és mintákat vettek az egyes ételekből. Az élelmiszerekben és a vérmintákban lévő nitrogénizotóp-arányok összehasonlításával pontos becslést kaptak arról, mennyi nehéz nitrogénizotópot raktároz az emberi szervezet, amit aztán kivetítettek az emberi hajra és csontra is.

A szakértők azt állítják, hogy a körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt élt első gazdálkodók fehérjebevitelének legfeljebb 40-50 százaléka származhatott állati forrásból. Étrendjük körülbelül a mai indiai és kínai farmerekéhez hasonlíthatott. A paleolit vadászó-gyűjtögető emberek is kevesebb húst fogyasztottak. A kutatók úgy vélik, hogy az állati fehérje jelentősége összességében alacsonyabb, és ez különösen igaz a neolit gazdálkodók szempontjából. Ez pedig azt jelenti, hogy ők az étrendjükben az állati és a növényi fehérjék jobb egyensúlyát alakították ki.