A futball az egyik legnépszerűbb csapatjáték és egyike azoknak a sportoknak, amelyek nem teszik kötelezővé a védősisak viselését. Német kutatók azonban nemrég profi sportolók segítségével bizonyították, hogy a futball még súlyosabb fejsérülések elszenvedése nélkül is komoly változásokat hozhat létre az agy bizonyos régióiban.

„Kifinomult mágneses rezonancia vizsgálatok segítségével mértük fel a profi focisták agyának fehérállományában beálló változásokat. A futballisták kórtörténetében nem szerepelt agyrázkódás és nem voltak agyi problémákra utaló tüneteik sem” – nyilatkozta Dr. Inga Koerte, a kutatás vezetője, a Harvard Egyetem Orvosi Kar pszichiátriai és idegi képalkotó laboratórium, valamint a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem munkatársa. „Az úszókból álló kontrollcsoport tagjainak eredményeivel összehasonlítva kisebb változásokat észleltünk a futballisták fehérállományában. Hasonló változásokat figyelhetünk más kontaktsportok játékosainál is. Bár a változások nem drasztikusak, mégis jelentősek. Nehéz megjósolni, hogy mekkora az esélye a későbbi agyi tünetek kialakulásának, de az biztos, hogy az agyi változások szorosan összefüggenek az emlékezőképességgel és a figyelemmel.”

Több mint 250 millió felnőtt és gyerek hódol rendszeresen futballszenvedélyének, aminek következtében ez az egyik legnépszerűbb csapatjáték a világon. Ugyanakkor ez az egyetlen olyan sportág, amelyben a játékosok nem viselnek sisakot, annak ellenére, hogy fejükkel is továbbíthatják a labdát. A sportágban a fejsérülések nagy részét az agyrázkódások adják, amelyek potenciális következményeiről, a traumás agysérülésekről, csak nagyon kevesen tudnak. Az még a mai napig sem világos, hogy az ismételt kisebb ütések mekkora eséllyel okozhatnak később agysérülést.

Koerte és kollegái 12 profi német focista fehérállományát hasonlították össze egy csoport úszóéval. A focisták és az úszók is magas felbontású diffúz tenzoros leképezéses vizsgálaton vettek részt, ami részletes képet adott az agyukról. A tudósok neuroradiológusok segítségével átvizsgálták a DTI képeket és elsőre nem találtak semmilyen kóros elváltozást. Kisebb különbségek mutatkoztak azonban a neuronok (szürkeállomány) közti kapcsolat fenntartásáért és az üzenetváltásért felelős fehérállományt illetően. A tudósok nem tudják pontosan, mi okozhatta a fehérállomány változásait: „Lehetséges, hogy a fejelés, de az is lehet, hogy a játékosok folyamatos összeütközése miatt alakult ki” – vélekedett Martha Shenton, a Harvard Egyetem Orvosi Karának pszichiáter professzora.

A tudósok fontosnak tartották leszögezni, hogy nem szeretnék, ha a kutatási eredmények elrettentenék a szülőket attól, hogy gyerekeiket futballozni küldjék. „Ezeket a sérüléseket nagy valószínűséggel az összefejelések okozhatják” – mondta Dr. Jeffrey Bazarian, a Rochester Egyetem Egészségügyi Központjának munkatársa. „A sportolók ezen kívül gyakran eltitkolják fejsérüléseiket, különösen az agyrázkódásokat, hiszen ez azt jelenti sokszor, hogy nem játszhatnak a meccseken. Lehet, hogy a vizsgált sportolók mindegyikének volt már fel nem ismert, vagy eltitkolt agyrázkódása. További vizsgálatokra van szükség és természetesen türelemre is, hiszen csak később fogjuk meglátni, milyen mértékben változik a vizsgált sportolók agya az idő előrehaladtával.”

A kutatás részletes leírása a Journal of the American Medical Association című orvosi szaklap legutóbbi számában olvasható.