Aki egyesével szedi a lépcsőfokokat, és nem kettesével-hármasával, az több kalóriát éget el – derült ki egy új tanulmányból. Érdemes tehát több időt szánni a gyalogos közlekedésre. A Roehamptoni Egyetem kutatói kiszámolták, hogy öt lépcsősor (15 méternyi magasság) heti ötszöri megmászása 302 kalória elégetését eredményezi átlagosan, ha azt fokonként teszi meg az ember.

Kettesével szedve őket azonban csak 260 kalóriát. Dr. Lewis Halsey összehasonlító és környezeti fiziológus elmondta: „Nagyon érdekelt bennünket, hogy összességében mi jár nagyobb energiafelhasználással: gyorsan túllenni az egészen, vagy komótosan fellépdelni a következő szintre. Kutatásunk során felmértük az elégetett kalóriákat és a lépcsőzés potenciális fogyasztó erejét a rendszeres és gyakori végrehajtása során. Megvizsgáltuk azt is, mi a különbség az egyes módszerek között. Az eredmény pedig: aki egyesével végigjárja az összes lépcsőfokot, az égeti el a legtöbb kalóriát.”

Azt is hozzátette, hogy ez valószínűleg részben annak köszönhető, hogy így tovább tart felérni a lépcsősor tetejére. A jelenség hátterében azonban biomechanikai magyarázat is állhat. A fokonkénti lépcsőzés során gyorsabb tempóban rövidülnek az izmok, ami fokozza az energiafelhasználást. Az Ulsteri Egyetem korábbi felméréséből kiderült, hogy a rendszeresen lépcsőt használó irodai alkalmazottak állóképessége javult. Két csoportra osztották őket. Az egyik csoport gyalog tette meg a 145 fokot a nyolcadik emeletig. Először csak naponta egyszer hajtották végre a gyakorlatot, majd a következő 5 hét során napi háromra növelték az edzésadagot. Átlagos sebességük 75 lépcsőfok volt percenként. A kísérlet végére a lépcsőző csoport várható VO2 max. értéke 10 százalékos javulást mutatott. Ez a mutatószám a pulzus mérése által mutatja ki az oxigénfelvétel és –felhasználás hatékonyságát.

A kutatás vezetője, Rodney Kennedy a következőket fogalmazta meg: „Mivel a javulás mindössze heti 30 perces, közepes erősségű testmozgás következményeként állt be, a munkahelyeken ösztönözni kellene a lépcsőzést, mint kedvező hatású mozgásformát.”