Több párhuzamos út is vezet az egészséges életmód felé. Némelyik útvonal, például a vegetarianizmus és a mediterrán étrend, már meglehetősen szilárd tudományos alapokon nyugszik. Mások pedig, köztük a minden állati eredetű élelmiszert kizáró vegán étrend is, egyre több követőt vonzanak. Aztán ott van a legújabb oldalhajtás, a nyers vegán diéta, amely természetellenesnek és egészségtelennek tartja a főzést.

Egyre több híresség hódol ennek az étrendnek fiatalságuk és vitalitásuk megőrzése érdekében. Pedig a szakértők szerint ha valaki már amúgy is vegán vagy vegetáriánus étrenden él, semmit sem nyerhet, inkább veszíthet a teljesen nyers étrend követésével.

Vajon miért állítják ezt az orvosok? Főleg azért, mert ezzel nagymértékben lecsökkentjük a fogyasztható élelmiszerek választékát. Ráadásul feleslegesen tennénk ezt, mivel a nyers vegán diéta olyan tévhiteken alapul, amelyek nem felelnek meg az egészséges emberi táplálkozás alapelveinek.

Mi a nyers vegán étrend?

Az első és legfontosabb alapelv az, hogy kizárólag növényi eredetű tápanyagot tartalmaz, és nem szabad főzni. Semmilyen élelmiszert nem szabad 40 foknál magasabb hőfokra melegíteni. Az élelmiszereket nyersen, vagy alacsony hőfokon kiszárítva illetve erjesztve lehet fogyasztani.

1. tévhit: a főzés elpusztítja a tápanyagokat

Az igaz, hogy a nyers ételek tápanyagokban gazdagok. A főzéssel azonban a rostok és a sejtfalak lebontása révén olyan tápanyagokat is felszabadítunk, amelyek nyers formában elérhetetlenek lennének a szervezetünk számára. A paradicsom főzésével például ötször annyi likopin válik hozzáférhetővé testünk számára, a levesek pedig tele vannak olyan tápanyagokkal, amelyek egy tál nyers répában, hagymában és burgonyában nem lennének hozzáférhetők számunkra.

A főzés azoknak a vegyületeknek a mennyiségét is csökkenti, amelyek gátolják a fontos ásványi anyagok, például a cink, a vas, a kalcium és a magnézium felszívódását. Néhány tápanyag, például a C-vitamin és bizonyos B-vitaminok ugyan tényleg elvesznek főzés közben, de a növények olyan rengeteg tápanyagot tartalmaznak, hogy a gyakorlatban még ez a veszteség is jelentéktelennek számít.

2. tévhit: a főzés elpusztítja az enzimeket

Ez teljesen igaz, de egyáltalán nem számít. Igen, a hő valóban elpusztítja az enzimeket, de az emberek megtermelik saját emésztőenzimeiket, amelyek a táplálék nagy molekuláit kisebbekre bontják le.

A nyers vegán elmélet ellen szól az is, hogy a növényi enzimek nagy része az emberi emésztőszervrendszer savas környezetében amúgy is elpusztul. Néhány azonban még így is eljut a vékonybélig, de csak minimálisan járulnak hozzá az emésztéshez.

3. tévhit: a nyers ételek méregtelenítenek

Az alternatív gyógyászatban népszerű étrendi méregtelenítés fogalmát nem sok tudományos bizonyíték támasztja alá. Általában két szervet említenek, amelyek leginkább rászorulnak a méregtelenítésre: a máj és a vastagbél. Valójában azonban a méreganyagok bárhol felgyűlhetnek a testünkben, különösen a zsírban és a zsírszövetben, de akár a fehérjékben és a csontban is.

A nyers vegán étrend pártolóinak másik érve az, hogy a zsírégetéssel méreganyagok szabadulnak fel és ürülnek ki a szervezetből. A zsírsejtek azonban nem égnek „hamuvá”, és szabadítják fel ezáltal tartalmukat. A zsírsejtek csupán nagyobbak és kisebbek lesznek, attól függően, mennyi zsír van a sejten belül. Nem tudjuk pontosan, mennyi méreganyag szabadulna fel (ha egyáltalán felszabadulna), ha a zsírmolekula, amelyhez kötődik, elég. A toxin ekkor szabadon kapcsolódhat más zsírmolekulákhoz. Ha pedig más frissen felszabadult toxinokhoz kapcsolódik, például rendkívüli koplalás esetén, a méreganyag toxikussá válik, és túlterheli a májat.

Röviden, nincs olyan étel vagy gyógynövény, amely varázslatos módon megkötné és kivonná a méreganyagokat a vérünkből vagy szerveinkből.

4. tévhit: a nyers vegán étrend egészséges

Az igaz, hogy az ezt az étrendet követő emberek a kevesebb kalória bevitele következtében fogynak, de nem ez a végső cél. A legnyilvánvalóbb problémát a tápanyaghiányok, különösen a B₁₂-vitamin, a D-vitamin, a szelén, a cink, a vas és két omega-3 zsírsav, a DHA és az EPA hiánya jelenti. Megfelelő táplálékkiegészítő tabletták nélkül a nyers vegán étrendet követők nehezen (vagy egyáltalán nem) tudják fenntartani e tápanyagok szükséges szintjét.

Ráadásul mivel nincs sok olyan növény, ami nyers formában az év minden szakában rendelkezésre áll, az ilyen étrendet követők hajlamosak változatosság nélkül étkezni.

5. tévhit: a csak nyers diéta ételei természetesek

„Nincs más olyan állat, amely főzne” – állítják előszeretettel a nyers vegán szószólói. Erre persze azt válaszolhatnánk, hogy nincs más állat, amely a kelbimbót banánnal kombinálja a turmixgépben, hogy ízletesebbé tegye az ételt. Ja, és persze nincs más olyan állat, amely sakkozik.

A természetesség megítélése ingoványos terület. Az emberek világszerte körülbelül ugyanannyi ideig élnek, rengeteg különféle étrendet követve. A gabonaféléket, zöldségeket és húsféléket tartalmazó általános étrendek többségével legalább 70 évig el lehet élni, feltéve, hogy valamilyen baleset vagy fertőző betegség nem végez velünk. Ezt figyelembe véve azt is megállapíthatjuk, hogy korábban egyetlen emberi kultúra sem próbált kizárólag nyers növényi eredetű táplálékon élni. Valójában a nyers vegán étrend a természetellenes, mert ezt követve lehetetlen anélkül életben maradni, hogy ne használnánk ki a modern kor vívmányait: a hűtőszekrényt, a tárolóeszközöket és a könnyen elérhető csomagolt ételeket, például a csomagolt, hámozott dióféléket.

Egy kizárólag nyers, vegán étrenden felnevelt gyermek megfelelő étrendkiegészítők nélkül, a B₁₂-vitamin és más tápanyagok hiánya következtében, nagy valószínűséggel szenvedne súlyos neurológiai és növekedési rendellenességekben. A kutatók többsége egyetért abban, hogy a húsfogyasztás, majd később a főzés tette lehetővé az emberi agy fejlődését, mivel e szervünknek rengeteg energiára van szüksége, amihez csak így juthat hozzá.