A legtöbb ember abban a hitben ringatja magát, hogy biztonságban lehet a napon, ha magas faktorú napvédő krémmel keni be a bőrét. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű, mert többféle tényezőtől függ, hogy elkerülhetjük-e a napozás ártalmait. Az emberek általában bőrráktól és korai ráncosodástól tartanak. Nem is alaptalanul. Mindenesetre kisebb a kockázat, ha valóban megfelelő naptejet választunk, és figyelembe vesszük a napozás egyéb szabályait is.

A legtöbb napvédő készítmény képes az ibolyántúli tartományból az UVB-sugarak kiszűrésére, vagyis a leégés megakadályozására. Sajnos azonban ez kevés ahhoz, hogy valóban biztonságban érezzük magunkat. Ha ugyanis hosszabb ideig vagyunk a napon, akkor mindenképpen nő a bőrrák kockázata – mind a halálos kimenetelű melanomáé, mind pedig a gyakrabban előforduló és kevésbé veszélyes bazális és pikkelyes ráké.

A legtöbb naptej nem nyújt megfelelő védelmet az ibolyántúli sugárzás másik alkotóeleme, az UVA-sugarak ellen. Ezek mélyre hatolnak a bőrbe, és rákkeltő, illetve ráncosító hatásuk lehet. Ha azt olvassuk egy napvédő készítményen, hogy „széles spektrumú UVA/UVB-védelmet” nyújt, még nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban mentesülünk az UVA-sugarak egészségkárosító hatásától.

A szakértők szerint a legjobb UVA-védelmet az a készítmény nyújtja, amelyben cinkoxid, titánium-dioxid vagy ovobenzon található. Emellett arra is érdemes figyelni, hogy a naptej legyen vízálló, napvédő faktora legalább 30-as legyen, nyújtson védelmet az UVB-sugarak ellen is, valamint legyen szabadon és gyakran alkalmazható.

Ami a napozási szabályokat illeti, a legfontosabb az, hogy délelőtt 10 és délután 4 óra között ne vagy csak nagyon rövid ideig tartózkodjunk a napon, viseljünk kalapot vagy más fejfedőt és napszemüveget.

A napvédő (angol rövidítéssel: SPF) faktor kifejezés önmagában is megtévesztő lehet, mert csupán a kevésbé ártalmas UVB-sugarak elleni védelemről szól. A legtöbb ember persze ezt nem tudja, és azt hiszi, hogy teljes védelemben részesül.

A termékek leírásában ritkán található utalás arra, milyen gyakran alkalmazzuk a naptejet. Az orvosok ajánlása az, hogy kétóránként kenjük be magunkat újra, illetve akkor is, ha úsztunk egyet vagy megizzadtunk. Ugyancsak kevés információt kap a vásárló arról, hogy mennyit használjon fel a napkrémből, pedig fontos az is, hogy milyen vastag a bőrünkön a védőréteg. Az orvosok azt javasolják, hogy kb. két evőkanálnyi naptejet számítsunk egy felnőttre. Hogy ez milyen fontos, azt érzékelteti az Amerikai Rák Társaság elnökének véleménye. Dr. Martin A. Weinstock szerint, aki 15-ös faktorú naptejet használ, de csak vékonyan kenve, az csupán olyan védelemben részesül, mintha 5-ös napvédő faktorú szert alkalmazott volna.

Érdekes egyébként, és szintén kevesen tudják, hogy bár a magasabb napvédő faktor jobban véd, egy bizonyos határon túl a különbség szinte elhanyagolható: míg a 15-ös faktorú készítmény az UVB-sugarak kb. 93%-át szűri ki, addig a sokkal drágább 50-es faktorú a 98%-át.

A legtöbb készítmény kémiai reakcióba lép a bőrrel, és hatásának kifejtéséhez idő kell. Ezért ne közvetlenül a napozás előtt kenjük be magunkat, hanem mintegy fél órával előbb.

Természetesen nemcsak akkor van szükség a naptej alkalmazására, ha hétágról süt a nap. Borús időben ugyancsak érnek minket ibolyántúli sugarak, ezért éppúgy szükségünk van a védelemre.

Az Amerikai Rák Társaság adatai szerint az idei évben mintegy 62 ezer melanoma és ennek következtében 7900 bőrrák okozta halálozás várható az Egyesült Államokban. Ennél jóval több a kevésbé veszélyesnek tartott egyéb bőrrák: az évi egymillió esetből 2800 vezet halálhoz Amerikában.