A macskáknál és kutyáknál megfigyelt allergiák körülbelül 10%-a ételallergia. A bolhanyál-allergia és az atópia (inhalációs allergia) után ez a harmadik legáltalánosabb probléma. A macskák viszketéséért és vakarózásáért 57%-ban az ételallergiák felelősek. Az ételallergia háziállatokban történő kialakulása körül még sok minden homályos. Ennek ellenére az állatorvosok már sokat tudnak a tünetekről, a diagnosztizálásról és a kezelésről.

A leggyakoribb táplálékokkal szemben alakul ki

Az ételallergia a kutyákat és macskákat is érinti. Az atópiától eltérően nincs erős kapcsolat specifikus fajták és ételallergiák között. Az ételallergia egyformán érinti a hímeket és nőstényeket, az ivartalanított és nem herélt állatokat. 5 hónapos kortól 12 éves korig bármikor előjöhet, bár általában 2 és 6 év között jelenik meg. Sok állatnak ezzel egyidejűleg inhalációs vagy kontakt allergiája is van.

Ételallergia vagy intolerancia?

Különbséget kell tennünk az ételallergia és az ételintolerancia között. Az ételallergia igazi allergia, jellegzetes viszketéssel és a macska- és kutyaallergiákra jellemző bőrproblémákkal. Az ételintoleranciát hasmenés vagy hányás kíséri, és nem okoz tipikus allergiás reakciókat. Szerencsére azonban mind az ételintolerancia, mind az allergia elkerülhető a problémás tápláléktól mentes étrenddel.

A fő „bűnösök”

Számos kutatás kimutatta, hogy egyes összetevők nagyobb valószínűséggel okoznak ételallergiát, mint mások. Macskák esetében a leggyakrabban vétkes a marha- és birkahús, a tenger gyümölcsei, a kukorica, szója, tejtermékek és búzasikér. Mint látható, a legáltalánosabb bűnösök egyben a kutya- és macskatápok legáltalánosabb összetevői is. Ez nem véletlen egybeesés. Az allergiás reakciók valószínűleg a bevitt mennyiséggel vannak összefüggésben.

Tünetek

Az ételallergia tünetei hasonlóak a macskáknál látott legtöbb allergiás tünethez – viszkető bőr, esetleg szőrhullás, intenzív vakaródzás és varral fedett kis sebek (miliary dermatitis).

Fizikai tünetek alapján nehéz megállapítani, hogy az állat milyen allergiában szenved. Vannak azonban kifejezetten ételallergiára utaló jelek, például, ha az állat egész évben allergiától szenved, vagy a tünetek télen kezdődnek. Az ételallergia okozta bőrviszketés szteroidos kezelés ellenére sem javul.

Diagnózis

Az ételallergia diagnózisa nagyon lényegre törő. Mivel azonban számos más probléma is okozhat hasonló tüneteket, és az állatok sokszor párhuzamosan más betegségektől is szenvednek, nagyon fontos, hogy az ételallergia diagnosztizálása előtt minden egyéb problémát pontosan azonosítsunk és kezeljünk. Ha ez megtörtént, jöhet a táplálékpróba.

Táplálékpróba és eliminációs diéta

A táplálékpróba során a macskát 12 héten át új fehérje- és szénhidrátforrással tápláljuk. Olyan táplálékról van itt szó, amelyet a macska korábban még nem fogyasztott. Adhatunk például kacsát és burgonyát, vagy vadhúst és burgonyát. A másik módszer, ha az állatot fehérjét és szénhidrátot csak molekuláris mennyiségben tartalmazó, úgynevezett hipoallergiás táppal tápláljuk. A lényeg, hogy 12 héten át csak ezzel etessük az állatot. Csak és kizárólag a speciális táplálékot és vizet fogyaszthat. Ügyeljünk rá, hogy a macska ne kószáljon el, hiszen akkor bármilyen táplálékhoz hozzáférhet. Ügyeljünk, hogy a beteg állat ne férjen hozzá a többi háziállat eledeléhez.

Étkezési időben zárjuk ki a beteget az ebédlőből, nehogy elcsenjen egy lehullott falatot. Evés után mossuk meg a gyerekek kezét és arcát, töröljünk le róluk minden ételmaradékot.

Ha a beteg kutya vagy macska a 12 hét elteltével a tünetek látható csökkenését produkálja, állítsuk vissza az eredeti táplálékára. Ezt hívják provokatív tesztnek. Ha a tünetek visszatérnek, megállapítható az ételallergia. Ha a tünetekben nincs változás, de továbbra is ételallergiára gyanakszunk, akkor egy új táplálékforrással kell táplálékpróbát végezni.

Kezelés

Az ételallergiák kezelése az elkerülés. Ha sikerült meghatározni az allergiát okozó összetevőket, mellőzni kell őket az ételből. Ez az egyetlen hosszú távú megoldás. Választhatunk a kereskedelmi forgalomban kapható táplálékok és a házilag összeállított étrend között. Ha ez utóbbi mellett döntünk, akkor időről időre megkínálhatjuk az állatot valamilyen új összetevővel, és megfigyelhetjük, melyik összetevő okoz allergiás tünetet.

Például, ha az állat tünetei a nyúl és burgonya diéta alatt csillapodnak, adhatunk neki két hétig csirkét. Ha nem jönnek elő a tünetek, megpróbálkozhatunk a marhával. Amennyiben az állaton ismét kiütköznek a tünetek, gyaníthatóan a marhahús az oka, így ezt a továbbiakban mellőzzük az étrendjéből. Miután a tünetek elmúltak, folytathatjuk a kísérletezést egy másik összetevővel. Így végül kiszűrhetjük, melyek a kerülendő ételek házi kedvencünk esetében.

Ne feledjük, hogy egyes ételallergiában szenvedő állatokban, hosszabb ideig tartó fogyasztás után, új ételekkel szemben is kialakulhat ételallergia. Ha észrevesszük, hogy visszatérnek az ételallergiás tünetek, konzultáljunk állatorvosunkkal.

(Forrás: peteducation, angolból fordította: H. Orsi)