Az agy egész életünkön át, még közvetlenül halálunk előtt is képes a megújulásra, ha valamilyen élmény éri. Ez a képesség, az úgynevezett neuroplaszticitás, hathatós segítséget nyújt közérzetünk javításához. Richard Davidson, a Wisconsin-Madison Egyetem idegtudósa nemrégiben arról számolt be, hogy bizonyítékaik vannak arra nézve, miszerint egy egyszerű mentális tréning változásokat tud okozni nem csupán az agy funkcióiban, hanem magában az agy szerkezetében is.

Amint azt Davidson kifejtette, az agy formálhatósága változik az idők során, ezért lehetséges, hogy egy kisgyerek sokkal hamarabb megtanul egy idegen nyelvet, vagy hangszeren játszani, mint egy felnőtt. Ám a legújabb felfedezések szerint ennek nem muszáj így lennie.

Amishi Jha, a Miami Egyetem idegtudósa hozzátette, hogy az agy tréningezésének ötlete nem egy ördögi gondolat, hiszen gondoljunk bele, milyen természetesnek vesszük, hogy a testünk edzésével változik annak felépítése és működése. Akkor miért ne történhetne ugyanez az agyunkkal is?

A vizsgálatok során a szakemberek Jon Kabat-Zinn, a Massachusetts Egyetem Orvosi Kara munkatársának vezetésével elsősorban az összpontosítás képességére koncentráltak, vagyis arra, mennyire képes valaki az adott pillanatban odafigyelni valamire. Zinn példaként hozta fel ennek a képességnek a fejlesztésére, hogy próbáljunk meg erősen koncentrálni például saját légzésünkre, és valahányszor elkalandozna a figyelmünk, térítsük vissza. Ez nagy segítségül szolgálhat stresszes időszakokban, amikor képtelenek vagyunk a problémán kívül másra koncentrálni. Ha figyelmünket sikerül így más irányba terelni, a depressziót is elkerülhetjük.

Természetesen mindennek a gyakorlatnak a gyökerei megtalálhatóak a keleti kultúrákban, például a buddhizmusban is, ám Davisdon mégsem tartja mindezt spirituális gyakorlatnak, sokkal inkább az ember ösztönös képességének. Davidson arról is beszámolt, hogy a meditáló emberek agya más és más aktivitási mintákat mutat attól függően, hogy ki milyen tapasztalati szinten van már, illetve attól függően is, hogy ki milyen típusú meditációs gyakorlatot végez.

Davidson elmondta, hogy a stresszre való válaszreakció akkor számít aggasztónak, ha valaki újra és újra ugyanazokat a köröket járja végig, ugyanazt ismételgeti, vagy ha a probléma elmúltával is még sokáig érzelmi reakciói vannak azzal kapcsolatban, ami történt. Mindezt az agyban az amygdala nevű terület képviseli. Az összpontosítás azonban felgyorsíthatja az amygdala gyógyulását is, sőt minél többet gyakorol valaki, annál gyorsabban épül fel az amygdala.