Tengeri herkentyűk – együk, vagy ne együk?
Komoly vita van kibontakozóban arról, érdemes-e fogyasztani a tenger gyümölcseit azoknak, akik tenni akarnak egészségük védelméért. A szakértők egyfelől a halak szennyezettségével érvelnek, másfelől viszont a bennük található telítetlen zsírsavak előnyeit sorolják.
Az egyik tekintélyes amerikai kutatóintézet, az Institute of Medicine állásfoglalása szerint ha valaki hetente kétszer fogyaszt tengeri halakat vagy a tenger más gyümölcseit, akkor jót tesz a szívével és az érrendszerével. A tengeri halak fogyasztásának előnyei számosabbak, mint az a kockázat, amit az ember a higany és más veszélyes szennyeződések bevitelével vállal – hangzik ajánlásuk. Ugyanakkor a fogyasztók számára nem világos, melyik tengeri hal biztonságos és melyik nem, ezért ajánlják, hogy az emberek jobb informálásával segítsék a helyes döntést.
A legtöbb szakértő szerint a tenger gyümölcseiben található ómega-3 telítetlen zsírsavak védelmet nyújtanak a szívnek és az érrendszernek. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy a védőhatás ennél egyszerűbb okra vezethető vissza. Történetesen arra, hogy a tengeri halak fogyasztása révén az emberek kevesebb telített zsírsavat és koleszterint visznek be a szervezetükbe, mintha valamilyen zsíros hús kerülne a tányérjukra.
Az átlag amerikai az étkezéssel többnyire túl sok telített zsírsavat és koleszterint juttat be a szervezetébe, és keveset visz be a jótékony hatású ómega-3 zsírsavakból. Több kutatás is alátámasztotta, hogy az ómega-3 zsírsavakban gazdag táplálkozás segíti a látás, a szemek egészségének védelmét, hozzájárul a csecsemők és a kisgyermekek mentális fejlődéséhez. Már a várandós anyáknak is érdemes több ómega-3 zsírsavat fogyasztaniuk, hogy elősegítsék a magzat agyának fejlődését.
Az utóbbi években a tenger gyümölcseiben található, növekvő mennyiségű metilhigany szennyezés miatt a szakértők óvatosságot ajánlanak a tengeri halak fogyasztásában. Tény, hogy a higany, ha csak kis mennyiségben kerül is be a szervezetbe, tanulási nehézségeket okoz, emellett lassul, illetve tökéletlen lesz a gyermek szívének, érrendszerének, idegrendszerének és veséjének fejlődése, illetve felnőttek esetében e szervek károsodást is szenvedhetnek.
A washingtoni kormány ajánlásai között szerepel, hogy tengeri hal fogyasztásakor kerüljék az emberek a nagyobb ragadozó halakból készített ételeket, mert azokban magasabb higanyszint mérhető. Ugyancsak igyekeznek széles körben elterjeszteni azt az információt, hogy a lazacban és más zsírosabb halakban magasabb ugyan az ómega-3 zsírsavak aránya, ugyanakkor azonban több bennük a telítetlen zsírsav és a koleszterin is. Ugyancsak érdekes, hogy ezekben a halakban magasabb dioxin (növényvédő szer-, papír-, PVC-gyártás, illetve hulladékégetés melléktermékeként keletkező erős méreg) és PCB (ugyancsak mérgező égésgátló adalékanyag) szintet mértek, kevesebb azonban bennük a higany.
A tenger valamennyi gyümölcsében a dioxin és a PCB, valamint más szennyező anyagok aránya olyan, hogy ha az amerikai kormány által ajánlott mennyiségben fogyasztják őket, akkor nem jelentenek kockázatot az egészségre nézve – állapította meg a tanulmány.