Veszélyesebb a beivódott dohányfüst

Harmadkézből való cigarettafüst – így nevezik a mások füstjét (a másodkézből való cigarettafüstöt), ami már régóta beivódott a helyiség falába, szőnyegeibe, kárpitjába. Gyakorlatilag minden felületen jelen van, akkor is, ha már kiszellőztették a helyiséget. Ez a fajta füst jelentős genetikai károsodást okoz az emberi sejtekben – mutatták ki a Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársai, akik első ízben végeztek kísérleteket ebben a témakörben.

A krónikusan dohányfüstnek kitett helyiségek rosszabbak, mint az egyszeri, friss füstexpozíció. A mintákban a krónikus, harmadkézből való füstben magasabb koncentrációban voltak jelen az ártalmas kémiai vegyületek és több kárt okoztak az emberi DNS-ben. Ez arra enged következtetni, hogy a dohányfüst lerakódó anyagai az idő múlásával egyre ártalmasabbak lesznek.

„Ez a legelső tanulmány, amely kimutatja, hogy az idült, lerakódott dohányfüst mutagén” – jelentette ki Lara Gundel, a Berkeley Laboratórium munkatársa. „A harmadkézből való füst vegyületei, főleg a dohányra jellemző nitrozaminok a legerősebb rákkeltő anyagok. Lerakódnak a felszínen, és ha az a felszín szövetanyag vagy szőnyeg, a gyermekekre különösen veszélyesek” – állítja.

A kutatók kétféle, lombikban végzett kísérlettel tesztelték a genotoxicitást, és úgy találták, hogy a lerakódott cigarettafüst miatt mindkét DNS-szál megtörik, és oxidatív DNS-károsodás, emiatt pedig génmutáció is bekövetkezik. A genotoxicitás miatt betegségek alakulnak ki: többféle ráktípus, amit a cigarettázás és a cigarettafüst belélegzése okoz.

„A harmadkézből való füst kevesebb mennyiségű vegyületet tartalmaz, mint a környezeti (másodkézből való) dohányfüst, így alkalmas volt genotoxicitási vizsgálatra” – magyarázza Bo Hang biokémikus, a vizsgálat vezetője.

A Berkeley Laboratórium 2010-ben megjelent kutatása hívta fel a figyelmet arra, hogy a lerakódott nikotin könnyen reakcióba lép az ózonnal és a salétromossavval – mindkettő gyakori, beltéri levegőt szennyező anyag –, és veszélyes vegyületek keletkeznek. Így jönnek létre a nikotinból a karcinogén, dohány-specifikus nitrozaminok: NNA, NNK és NNN. Emellett a nikotin az ózonnal is reagál, ultrafinom részecskéket alkotva, amelyek az előbbi, ártalmas vegyületeket mélyen beviszik a tüdőbe. (Az ember a lerakódott dohányfüsttel vagy belélegzés útján, vagy szájon át – megeszi – vagy bőrön keresztül mérgeződik.)

A lerakódott dohányfüsttől nagyon nehéz megszabadulni: a lakás porában, felületein akkor is kimutatható, ha több mint két hónapja elköltöztek onnan a dohányzók. Nem ér semmit ellene a porszívózás, a portörlés, a szellőztetés – nem csökkenti a nikotinmennyiséget. Csökkenthetjük a szagot, de nagyon nehéz igazán megtisztítani a helyiséget. Az a legjobb megoldás, ha kicseréljük a berendezést, a szőnyeget és újrafestünk.

A kutatásból arra következtetnek, hogy a lerakódott füst még ártalmasabbá válik, ahogy múlik az idő. A kutatók a kísérleti kamrákba papírcsíkokat tettek mintának. Az egyik kamrában 20 perc alatt 5 cigarettát szívtak el, a másikban, a krónikusan dohányfüstösben 258 órán keresztül füstöltek, 196 napon át, de időközben 35 órán keresztül szellőztettek.

A vegyületek több, mint felének koncentrációja magasabb volt a krónikus mintákban. A lerakódott dohányfüst tehát jelentősen felhalmozódik, és ahogy telik az idő, mind mérgezőbbé válik. A kutatók gondosan mérték az ártalmas vegyületek koncentrációját.

Hang tovább vizsgálja az NNA hatását a DNS-re. Az NNA olyan dohány-specifikus nitrozamin, amely nem található meg a frissen kifújt cigarettafüstben. „Úgy tűnik, nagyon fontos komponense a lerakódott dohányfüstnek, és eddig még keveset vizsgálták a mutagén potenciálját” – vélte a kutatásvezető.

(Forrás: Független)