Vannak kiváló egészségmegőrző, -javító módszerek. Számtalan tanulmány bizonyítja helyüket az életben. Vajon miért támadják mégis ezeket, és fordítják a közvéleményt ellenük? Miért nem kutatják alaposabban, hiszen a tényeket nem tagadni, hanem cáfolni kellene?!

Csakhogy ezeket a módszereket nem lehet szabadalmaztatni! Így nem jövedelmező pénzt áldozni a böjt és más természetes gyógymódok kutatására sem. Az embernek, hogy élni tudjon, ennie kell. Ez teljesen nyilvánvaló. Ha csak egy picit is megéhezünk, azonnal előveszünk valami ennivalót. Eközben, a világ más tájain, naponta 24 ezer ember hal éhen (az Európai Bizottság adata).

De tudja-e Ön, hogy ennek ellenére ma többen halnak meg túltápláltság következtében kialakuló betegségekben, mint alultápláltságban? Nem tagadható, hogy az emberiség az eltelt évszázadok, évezredek alatt sokat fejlődött. Ez igaz a betegségeire is. Számtalan újabb és újabb találmány segíti, ugyanakkor egyre több új betegség keseríti meg mindennapi életünket. Volt idő, amikor még semmilyen gyógymódra nem volt szükség. De ahogy egyre távolodunk a természettől, jó egészségi állapotunk fenntartása egyre nagyobb küzdelmet igényel.

A leghatékonyabb egészségmegőrző módszer

A természetben ma is megtalálható, leghatékonyabb egészségmegőrző módszer nem más, mint a böjtölés. Őseink, ha megsérültek vagy megbetegedtek, ösztönösen böjtöltek – ahogy az állatok még ma is teszik –, hogy életben maradjanak. Megfigyelték: ha nem esznek szilárd táplálékot, és csak vizet vesznek magukhoz, akkor javul az állapotuk. Kétség sem fér tehát hozzá, hogy a böjt a természet legjobb orvossága. A vallások is felismerték és alkalmazták a böjtben rejlő hatalmas lehetőséget, amely nemcsak a testi, hanem a lelki életre is pozitívan hat.

A böjt ellenzői a módszer primitív voltára és annak természetellenességére hivatkoznak. De mennyire természetes azoknak a finomított és feldolgozott ételeknek a fogyasztása, amelyek különböző adalékanyagokkal és tartósítószerekkel vannak tele? (Hogy a bennünket körülvevő levegőben lévő szennyeződésekről ne is beszéljünk!) Mai táplálkozási szokásainkkal nemcsak káros és fölösleges többletanyagokat juttatunk a testünkbe, hanem ezek el is zárják testünk különböző járatait. Még ha mérgező, betegséget előidéző anyagokat nem is tartalmaznának ételeink, a többlettápanyagokkal akkor is bejuttatunk egy jó adag keményítőt, zsiradékot, ami lerakódik a testben.

Természetellenes anyagok bevitele?

Hallott Ön már arról, hogy egyes tudósok rájöttek: ha már bevittük ezeket a természetellenes dolgokat a testünkbe, akkor el is kellene azokat távolítani onnan? Vajon ez megoldható-e újabb természetellenes anyagok bevitelével vagy egyes szerveink eltávolításával, ahogy ez ma szokás?

Mi történik, ha nem vagyunk egészségesek? Ha közérzetünk napról napra romlik? Milyen hatással van ez Önre, a munkájára, a családjára? Arra, hogy közérzetünket legalább elviselhető szinten tarthassuk – és így eleget tegyünk mindennapi feladatainknak –, lassan többet költünk, mint amennyit megkeresünk! Az Egészségbiztosítási Alap hiánya Magyarországon 1995-2005 között 50 milliárd forintról 350 milliárdra növekedett (OEP-adat)!

Megkérdezhetjük bármelyik embertannal foglalkozó antropológust: biológiailag nem sokban különbözünk a sok ezer évvel ezelőtt élő őseinktől. Eközben a modern orvostudomány elnézően mosolyog a böjt és eredményei hallatán, és művelői – néhány, de egyre inkább növekvő kivételtől eltekintve – még egészségmegőrző módszerként sem fogadják el. Pedig ha egy kőkorszaki módszer – mint például a böjt – hatásos, akkor irány a kőkorszak! Mert, ugye, a cél elérése a lényeg. Akkor pedig a böjt nem lehet a modern orvosi terápiák konkurenciája, hanem a kiegészítője. Hisz a cél közös. Vagy nem?

Török Zoltán
természetgyógyász, táplálkozási tanácsadó és -terapeuta
Életmód-tanácsadás

(Folytatjuk)