Az Amazonastól a Himalájáig a világ tíz természeti csodája néz szembe a pusztulással, ha a klímaváltozás a jelenlegi ütemben folytatódik – figyelmeztet a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet. Csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése segíthet.

A WWF összefoglalót készített az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) e heti ülésére, melyben a világ tíz olyan természeti csodáját sorolja fel, melyek eltűnhetnek a klímaváltozás hatására. A listán szerepelnek:

• Nagy Korallzátony (Ausztrália)
• Chihuahua sivatag (Mexikó, USA)
• tengeri teknősök (Karib-tenger)
• valdíviai őserdők (Chile, Argentína)
• mangrove mocsarakban élő bengáli tigrisek (India, Sunderbans)
• Jangce folyó (Kína)
• Amazonas (Brazília)
• lazacok (Bering-tenger, Alaszka)
• olvadó gleccserek (Himalája)
• Kelet-Afrika erdei és tengerparti területei.

A korallfehéredés következményei

Ausztrália partjainál a Nagy Korallzátonyt a melegedő tengervíz okozta korallfehéredés veszélyezteti. (A klímaváltozás miatt növekszik a tengervíz hőmérséklete, minek következtében a korall-állatkákkal szimbiózisban élő, és azok színét adó algákban sérül a fotoszintézishez szükséges egyik protein. Mivel ezek az algák így már nem tudják élelemmel, energiával ellátni gazdájukat, az kilöki magából őket. A korall élete attól függ, mennyi algát tud megtartani. Ha mindet elveszíti, elpusztul és kifehéredik. Ezt a jelenséget nevezik korall-fehéredésnek. Elegendő egy tartósabb 2 ?C-os felmelegedés, és a pusztulás elkezdődik.) A korallzátonyokhoz kötődik a tengeri élőlények egynegyedének élete, így pusztulásuk végzetes számos állatfajra nézve.

A tengerben élő és korallzátonyokon táplálkozó cserepes teknősöket (Eretmochelys imbricata) nemcsak a táplálkozóhelyek elvesztése fenyegeti, hanem a klímaváltozás más következményei is. Homokos tengerpartokon rakják le tojásaikat, ám az emelkedő tengervízszint elmossa fészkelőhelyeiket. A magasabb hőmérséklet hatására a tojásokból kikelő kisteknősök neme gyakrabban nőstény, mint hím, továbbá ha az óceáni áramlatok sebességében, irányában változás áll be, a vándorlásuk is lehetetlenné válhat.

A világ második leghosszabb folyója, az Amazonas mentén 2050-re feltételezhetően 2-3 Celsius-fokkal nő az évi átlaghőmérséklet. Ezzel együtt csökken az éves csapadék mennyisége, így az amazonasi esőerdők 30-60%-a száraz szavannává alakulhat. A trópusi növényzet ilyen mértékű átalakulása és a vízhozam jelentős csökkenése tovább befolyásolja a Föld atmoszféráját és az óceáni áramlatokat.

Rövidülő gleccserek, szárazság

A Himalája gleccserei évente 10 métert rövidülnek a gyors olvadás következtében. A folyamat hatással van a belőlük táplálkozó folyók vízhozamára is, először rendkívüli áradásokat, ám később vízhozamcsökkenést és vízhiányt okozva. A Himalájában eredő Jangce vízhozamának csökkenése Kínában komoly vízellátási problémákhoz vezethet, pedig 450 millió embernek nyújt ivóvizet, táplálékot és energiát. A térségben máris tapasztalhatók az átlagosnál gyakoribb és nagyobb viharok, áradások, földcsuszamlások, majd ezek után katasztrofális méretű szárazságok.

A Chile és Argentína területén fekvő valdíviai őserdőket a szárazság fenyegeti, ha a területet vízzel ellátó Andok gleccserei eltűnnek. Az itt élő, 3000 éves kort is elérő patagón ciprus (Fitzroya cupressoides) nagyon fontos a klímakutatások számára: évgyűrűiből kiolvasható, hogyan változott a hőmérséklet a fa élete során.

„Csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése állíthatja meg a világ természeti csodáinak teljes pusztulását.” – nyilatkozta Csáki Roland, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese. „A legnagyobb kibocsátó országok kormányainak eddigieknél sokkal határozottabb klímavédelmi intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljük a katasztrófát.”

További információ:
Csáki Roland, WWF Magyarország, mobil: 20/953-2225, tel: (1) 214-5554/129
roland.csaki@wwf.hu

Kapcsolódó linkek:
Saving the world’s natural wonders from climate change (letölthető angol nyelvű kiadvány)

(Forrás: www.wwf.hu)