A világ minden részén szívrohamon átesett betegek százezrei remélhetnek javulást egy jelenleg még tesztelési fázisban levő szén-dioxid terápiától – de először is az ausztrál Victoria tartományban található Austin Korház páciensei, akiknél folyamatban van az első klinikai teszt az agykárosodás minimalizálására, és a túlélési ráták növelésére.

Az Austin Kórház intenzív osztályán nagyobb mennyiségű gázt fognak adni az infarktusos betegeknek, hogy javítsák a hosszú távú felépülés mértékét. Glenn Eastwood, az intézmény kutatási menedzsere elmondta, hogy a döntést egy évtizeden át tartó, 16 000 pácienst érintő megfigyelés előzte meg. Ebből kiderült, hogy akinek a lábadozás korai szakaszában a normálisnál magasabb volt a vér szén-dioxid szintje, jobb túlélési esélyekkel indult. 

„A túlélés azonban csak egy dolog. Tudni szeretnénk, hogy miként hat ez az agyfunkcióra, illetve a hazatérés valószínűségére” – magyarázta Dr. Eastwood, aki szerint a szívroham-túlélőket testileg és lelkileg egyaránt megpróbáltatások érik, hiszen a romlott agyfunkciók mozgási nehézségeket is okozhatnak. 

„Gyakran ellehetetlenül a társasági életük, illetve az emberi kapcsolataik fenntartása. Sokan rengeteg időt töltenek kórházban, ami óriási hatással van a saját sorsukra, de a rokonaikéra is” – tette hozzá a szakértő. A felépülés akár egy évig is tarthat, ám vannak, akik sosem találnak vissza a régi önmagukhoz. 

Dr. Eastwood szerint a szén-dioxidnak rossz híre volt eddig, de mindig is kulcsszerepet játszott a légzésben. „Az enyhén magas szén-dioxid szintnek gyulladáscsökkentő, antioxidáns és görcsoldó hatása van, ami rendkívül lényeges az agy védelmének szempontjából egy szívinfarktus után” – fejtegette az orvos, aki figyelmeztetett, hogy a nagyon magas szén-dioxid szint veszélyes, ám a kutatás csak kicsivel emelkedett értéket fog célozni. Ezzel remélhetőleg javul majd az agy vérellátottsága, elősegítve a sejtek anyagcseréjét.

A szerkesztő megjegyzése: Elgondolkodtató ez az orvosi vélemény annak a fényében is, amit a Buteyko-légzésterápia kínál éppen a csökkentett légzés (így a magasabb szén-dioxid-szint) révén az asztmásoknak.