A bármikor hozzáférhető internetbe vetett bizalom olyan mértéket öltött, hogy gyengébb memóriát, azaz feledékenységet okoz. Sokan a szellemi képességeik „protéziseként” használják a keresőrendszereket, ezért sokkal kevésbé emlékeznek azokra a tényekre, melyekről tudják, hogy elérhetőek az interneten. A földrajzi adatok tipikus példát jelentenek.

Az információs technológia segítségével azonnali választ kaphatunk csaknem az összes elképzelhető kérdésre. A tudásunk ellenőrzésére, illetve az alapvető információk megtalálására azonban olyan gyakran használjuk a Google-t, hogy a tudósok szerint egyre feledékenyebbé válunk miatta. Eredményeikből az is kiderül, hogy rengetegen egyfajta „észprotézisként” használják a keresőt, nem pedig külön eszközként. Így akkor is okosnak tekintik magukat, ha a világháló segítségével tudnak megválaszolni egy kérdést. 

A kísérletsorozatból világossá vált, hogy a résztvevők nagyobb sikerrel idéztek fel egy-egy információt, amennyiben azt hitték, hogy az eltűnt a számítógépről. Akik úgy tudták, hogy még mindig hozzáférhető az a bizonyos adat, feledékenyebbnek tűntek – akkor is, ha kifejezetten megkérték őket, hogy tartsák fejben az adott részletet. 

Egy másik vizsgálatban a Harvard Egyetem kutatócsoportja kért meg hallgatókat arra, hogy kvízkérdésekre válaszoljanak Google-segítséggel vagy anélkül, majd hogy értékeljék a saját intelligenciájukat. A Scientific American című szakfolyóiratban megjelent eredmények alapján azok, akik internetet használtak, pozitívabban értékelték a saját felkészültségüket – még azokhoz képest is, akik fejből jól válaszoltak. 

„A Google használata olyan érzést kelt az emberben, minta az internet a saját kognitív képességeinek meghosszabbítása lenne” – vonták le a következtetést a Harvardnál. Arra is fény derült, hogy a résztvevők hajlamosabbak voltak elektronikus formában elmenteni az ígéretes információkat, mint másokkal megosztani a későbbi hozzáférhetőség érdekében. Tehát jobban bíztak a gépekben, mint társaik memóriájában.