Ha hideg van, az emberi szervezet fokozatosan átmegy „túlélő üzemmódba”: a vérerek összehúzódnak, hogy tartsák a hőt, végtagjaink lehűlnek, anyagcserénk fölgyorsul, reszketni kezdünk. Megfigyelték ugyanakkor, hogy a rák egyes fajtái kísérleti állatoknál gyorsabban alakult ki, korábban képzett áttétet és agresszívabb lett hideg körülmények között.

Kathleen M. Kokolus és csoportja (Roswell Park Cancer Institute) felfedezte, hogy a hideg környezet egerekben megváltoztatja a ráksejtek növekedésének és áttétképzésének sebességét.

A legtöbb állatkísérlet alkalmával az egereket a normálisnál hűvösebb környezetben tartják. A kutatócsoport összehasonlította a 22 és a 30 fokos ketrecekben tartott egereknél a rák növekedését és terjeszkedését. Megfigyelték, hogy a rák egyes fajtái, mint a hasnyálmirigy-, a vastagbél-, a bőr- és az emlőrák gyorsabban alakult ki, korábban képzett áttétet és agresszívabb lett hideg körülmények között. Ez még azokra az egerekre is igaz volt, amelyek születésüktől fogva hidegebb környezetben éltek, tehát hozzászoktak a hideghez.

A rákos daganatok elleni védekezés főként a T-sejtek dolga. A T-sejtek fehérvérsejtek, az immunrendszerünk részei. A ráksejtek igyekeznek legyőzni a T-sejteket, amikor azok megtámadják őket, olyan jelet küldenek a szervezetnek, hogy nyomja el a T-sejteket. A T-sejtek erre „ellenintézkedéseket tesznek”. Így folyik a harc, amíg valamelyik le nem győzi a másikat. A rákterápiák egy része ezért az immunrendszert erősíti.

A T-sejtek hatékonyabbak a melegben. A Roswell Park Cancer Institute tudósai ugyanannyi T-sejtet találtak mind a két csoport egérnél, mielőtt kialakult náluk a rákos daganat, de a melegben élő állatokban a T-sejtek gyorsabbak voltak, képesek voltak a tumor belsejébe furakodni és megsemmisíteni azt. Ezen felül a melegben tartott állatok T-sejtjei nagyobb mennyiségű rákellenes anyagot termeltek, mint a hidegben tartottak. A hidegben tartott állatokban lényegesen több volt a védekező választ elnyomó sejt, az egerek szervezete mintha inkább elfogadta volna a daganatot, mintsem harcoljon ellene.

„Ha lehetőséget adunk az egereknek, hogy ötféle környezet közül válasszanak 22 és 38 fok között, a legtöbben a számukra kellemes 30 fokos zónát fogják választani. Az ember hasonlóan viselkedik télen. A rákos egér a 38 fokos környezetet választja. A rákbeteg ember még a normálisan meleg hőmérsékletnél is fázni fog, főleg kezelés után” – mondja a kutató.

A kutatók arra következtetnek, hogy a ráksejtek talán „hideg stressznek” vetik alá a szervezetet, hogy előmozdítsák saját túlélésüket. Hogy hogyan és miért, még nem tudják, de azt ajánlják, hogy kezeljék jó meleg helyiségekben a rákbetegeket, mert az jobb eredményekre vezethet.