A Cambridge Egyetem genetikus kutatója, Aubrey de Grey szerint az első ember, aki akár ezer évig élhet, valószínűleg már ma közöttünk van. A szakemberek erősen vitatják szavait, bár egyetértenek az emberi élettartam jelentős meghosszabbításának lehetőségével.

Aubrey de Grey szerint akár tudunk róla, akár nem, ha kizárjuk a balesetek és az öngyilkosságok miatt bekövetkező haláleseteket, a legtöbb ma élő ember, aki 40 év körül van vagy annál fiatalabb, azt várhatja, hogy évszázadokig fog élni.

Évi 2,4 milliárd dollár az öregedés biológiájának kutatására

A napjainkban folyó számos tudományos kutatás sorában olyan kísérletek is zajlanak, amelyeknek az a célja, hogy meghosszabbítsák a különböző élőlények, így a gyümölcslegyek és más élőlények élettartamát, beleértve az emlősékét is. Az öregedéskutatók egyre derűlátóbban nyilatkoznak arról, hogy az öregedést drámai módon le lehet lassítani, vagy szinte teljesen megakadályozni.

Az amerikai szövetségi kormány évi 2,4 milliárd dollárt különített el arra a célra, hogy az öregedés biológiáját kutassák. A molekuláris biológiával foglalkozó intézet munkatársa, Robert Freitas kijelentette, hogy a közeljövőben, pontosabban a következő 20-40 évben „az öregedés nevű betegség gyógyíthatóvá válik”.

Természetesen sokan megkérdőjelezik az ilyen irányú kutatásokat, pontosabban nem azt a kérdést teszik fel, hogy elérhető-e a halhatatlanság, hanem azt, hogy szabad-e egyáltalán erre a célra törekedni. Az öregedés, illetve az emberi életkor meghosszabbítása ellen érvelők többek között rámutatnak a túlnépesedéssel járó lehetséges problémákra, a Föld különböző nyersanyagforrásainak korlátozott voltára, a globális felmelegedés hatásaira stb. – abban az esetben, ha az emberek természetellenesen hosszú életet kezdenek élni. Ha a Homo sapiens nevű élőlényre jellemző élettartamot jelentősen meghaladná az emberélet hossza, akkor ez számos komoly etikai, erkölcsi és környezetvédelmi kérdést vetne fel.

A fent idézett kijelentések az Experimental Gerontology című szakfolyóirat 2007. június 30-ai számában láttak napvilágot.

Az öregedés kulcsa a vér inzulin- és cukorszintje

A cikket kommentálva az ismert amerikai orvos szakíró, dr. Mercola úgy véli, az ember jelenlegi genetikai rendszere lehetővé teszi, hogy körülbelül 120 évig éljünk. Hozzáteszi: soha nem látott semmilyen hitelt érdemlő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy bárki ennél az életkornál tovább élt volna.

A kérdés azonban az, hogy lehetséges-e az emberi élettartam szinte korlátlan meghosszabbítása. Dr. Mercola erre úgy válaszol, hogy bár az ember életkorának korlátlan meghosszabbítása nem látszik valószínűnek, az viszont a rohamos tudományos technikai fejlődés következtében elképzelhető, hogy az emberi élet további kb. 50 évvel meghosszabbodjon. Nem hiszi, hogy akár ezer évig élhetnénk, mert akkor – hangsúlyozza – már egy egészen más élőlényről lenne szó, nem az emberről.

Mégis mi kellene ahhoz, hogy 100-120 éves életkorig élhessen bárki, ha ezt kívánja? Az orvos szakíró szerint az öregedés megakadályozásának vagy lelassításának kulcsa a vér inzulin- és a cukorszintjében keresendő. Pontosabban arról van szó, hogy jelentősen visszafoghatjuk az öregedési folyamatokat, ha szervezetünkben alacsony értéken tartjuk az inzulin szintjét, vagyis kerüljük a táplálékunkban a szénhidrátokat és a cukrot.

A magyarázat az, hogy a szénhidrátokban és a cukorban gazdag ételek fogyasztása gyors emelkedést okoz a vércukor szintjében. Ennek következtében viszont a hasnyálmirigy több inzulin hormont választ ki és juttat a keringésbe, hogy ismét csökkentse a cukorszintet. Az öregedés elleni küzdelmünk kulcsa az inzulinszint és a leptinszint normalizálása. (Leptinek: a zsírsejtek által termel peptidek – a szerk.) A fölösleges mértékű inzulin a vérben a zsírok elraktározásához vezet, amit jól láthatunk az egyre növekvő számú elhízott embernél. Ezenkívül a fölös mennyiségű inzulin hatására visszaszorul a létfontosságú hormonok és az immunrendszer működése.

Dr. Mercola négy fontos tanácsa

Dr. Mercola szerint tehát a következőkre van szükség:

• együnk élettanilag hasznos, a saját táplálkozási típusunknak megfelelő élelmiszereket;
• próbáljuk elkerülni, illetve helyesen kezelni a bennünket érő érzelmi hatásokat, traumákat;
• próbáljunk megszabadulni a különböző környezeti mérgektől és hatásuktól;
• rendszeresen végezzünk testmozgást, ami szintén elengedhetetlen az egészséghez.

Sok minden olvasható mostanában a resveratrol és a vörösbor egészségvédő hatásáról. Nos a resveratrol, amely a vörösborban is megtalálható vegyület, állatkísérletek tanúsága szerint egerekben lassítja az öregedést. Dr. Mercola úgy véli, hogy ez napjaink egyik legígéretesebb, legizgalmasabb antioxidánsa, amelynek kiváló forrását jelenti a szőlő héja és magja. Nyilvánvaló azonban, teszi hozzá az amerikai szakíró, nem szükséges vörösbort inni ahhoz, hogy az ember hozzájusson a resveratrolhoz. Annál is inkább így van ez, hiszen a borban lévő alkohol idegméreg, ami természetesen nem előnyös az egészség szempontjából. Ha valaki szeretné felemelni a resveratrol szintjét a szervezetében, akkor fogyasszon minél több szőlőt, szőlőmagot és kerülje a vörösbort – tanácsolja dr. Mercola.

(Forrás és további információ: Experimental Gerontology June 30, 2007, The Daily Galaxy August 13, 2007, Dr. Mercola honlapja)