Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában hétköznapi ételeket készítenek belőle, Európában azonban jobbára csak a lisztérzékenyek, illetve a reformkonyha képviselői ismerik. Olcsó élelmiszer, az éhezők megmentőjének is nevezik, hiszen mindenféle klímához igyekszik alkalmazkodni. A gyökeréből készül liszt, keményítő, alkoholos ital, de főznek belőle pudingot is.

A tápióka, más néven manióka, vagy kasszava a világ trópusi övezeteiben őshonosnak számító növény. A kutatások szerint eredetileg a maják termesztették a Yucatán-félszigeten, majd a portugál hódítók segítségével eljutott Afrikába is, ahol gyorsan népszerűvé vált. Az éhezők megmentőjének is nevezik, hiszen olcsó élelmiszer, amely mindenféle klímához, környezethez igyekszik alkalmazkodni.

A tápióka levelei hasonlóak a nálunk ismert spenótéhoz, azokat hasonlóan is használják fel, főzeléknek, párolva, nyersen salátákhoz, levesekhez, húsokhoz. Nagyon egészséges is, hiszen sok-sok fehérjét, vitamint és ásványi anyagokat is tartalmaz. A gyökerét viszont sokkal többféle módon alkalmazzák. Készül belőle liszt, keményítő, alkoholos ital, de főznek belőle pudingot is.

A tápiókaliszt, vagy -keményítő tökéletesen beilleszthető a gluténérzékenyek étrendjébe és a különböző diétákba. Abszolút „konyhabarát”, hiszen nincs semmilyen mellékíze, ráadásul az ételbe beleszórva nem csomósodik, rendkívül sima elegyet alkot az eredeti alapanyagokkal. További jó tulajdonsága, hogy nem csapódik ki a főzés, vagy a hűtés során. Remek lehetőséget kínál levesek, krémek, főzelékek, szószok, mártások sűrítéséhez is.

A lisztből ropogós lepény is készülhet, de maglisztekhez adagolva finom, lyukacsos kenyeret süthetünk belőle.

Vigyázat: a felmelegített tápiókagyöngyök feloldódás után áttetszőek, kocsonyásak lesznek, ekkor le kell venni az edényt a tűzről, mert ha tovább melegszik, újra híg lesz!