A felületekre lerakódott cigarettafüst károsítja a májat és a tüdőt, jelentősen lassítja a sebgyógyulást, és a gyerekeknél hiperaktivitást okozhat. A Kalifornia Egyetem kutatóinak megállapítása szerint minél régebbi a lerakódott füst, annál ártalmasabb is. Az ilyen füst elsősorban a gyermekekre és a dohányzók házastársára jelent fenyegetést.

„Első kézből” származó dohányfüstnek a cigarettázó ember által belélegzett füstöt, „másodkézből” származónak a kifújt füstöt és az égő cigaretta levegőbe jutó anyagait, míg a „harmadkézből” valónak a kifújt füst és a cigaretta egyéb anyagainak lerakódását értik a tárgyak felületén. A lerakódások – ahogy telik az idő – egyre mérgezőbbé válnak.

A kutatók egereken tanulmányozták a harmadkézből való füst hatását a különböző szervrendszerekre. „Jelentős károsodást találtunk a májban és a tüdőben, a sebek lassabban gyógyulnak, emellett az egerek hiperaktivitás jeleit mutatták” – mondta Manuela Martins-Green sejtbiológus professzor.

A lerakódott füst elsősorban a gyermekekre, a dohányzók házastársára és olyan környezetben dolgozókra jelent egészségügyi fenyegetést, ahol megengedett – vagy volt – a dohányzás.

A dohányosok otthonának harmadkézből származó füsttel szennyezettsége magas, mind a tárgyak felszínén, mind a porban, még a gyermekek hálószobájában is. Az ilyen otthonokban a szennyezett belső felületekről a nikotin levegőbe kerülése jelentős mértékű, hasonló a dohányos nikotinkibocsátásához.

A harmadkézből való füst veszélyes rákkeltő anyagokat tartalmaz, és – még ha elhagyja is a dohányos a lakást vagy házat, vagy a szállodai szobát, elköltözik –, a veszély továbbra is folyamatosan fennáll.

Az egerek májában megnőtt a lipidkoncentráció és gyakorivá vált a nem-alkoholos zsírmáj betegség, ami a cirrózis és a májrák előjele. A tüdőben a gyulladáskeltő citokinek szaporodtak föl, előrevetítve a fibrózis, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és az asztma kialakulását. A viselkedési tesztek végül a lerakódott cigarettafüst hiperaktivitást okozó hatását mutatták, amiből arra lehet következtetni, hogy hosszabb expozíció után súlyosabb idegrendszeri rendellenességhez vezethetnek, magyarázta Martins-Green.

„Nemrégiben azt fedeztük fel, hogy a lerakódott cigarettafüst olyan változásokat okoz, amelyek 2. típusú cukorbetegség kialakulását idézik elő, még akkor is, ha nem elhízott az illető. A mechanizmusokat illetően még sok a tanulni való a cigarettafüst-maradvány károsító hatásáról, de hogy létezik ez a károsító hatás, az tény. A gyermekek vannak a legnagyobb veszélyben olyan környezetben, ahol dohányoznak vagy dohányoztak, többszörös egészségproblémával küszködhetnek rövid és hosszabb távon egyaránt, és ezek közül több csak az életük későbbi szakaszában jelenik meg” – jelentette ki Martins-Green.