Egy német középiskolában új tantárgyat vezettek be, amivel azt szeretnék elérni, hogy a képzés többről szóljon a szakmai tudás átadásánál és a teljesítmény puszta kényszerénél. A heidelbergi Willy-Hellpach iskolában ebben a tanévben kezdték el a „boldogság” oktatását.

Boldogság és iskola – első pillantásra nem az a két fogalom, amelyet a diákok automatikusan összekapcsolnak. Éppen ez a probléma – mondja Ernst Fritz-Schubert tanulmányi igazgató, aki egy munkacsoporttal közösen kidolgozta a tantárgy tanítási koncepcióját, és meggyőzte a Baden-Württenbergi Oktatási Minisztériumot arról, hogy a „boldogság”, vagy ahogyan a Minisztérium nevezi, „életkompetencia” tantárgy bevezetésével vissza lehet adni az iskolai képzés eredeti értelmét.

Érettségi tantárgy is lehet

A „boldogság” választható mind a kétéves szakiskolában, mind a közgazdasági gimnáziumban. Az érdeklődés nagy a diákság körében, több mint 50-en jelentkeztek a képzésre. A gimnazisták számára a „boldogság” még érettségi tárgyként is választható.

E tantárgy oktatásakor lényegében arról van szó, hogy a tanulók tudatosságát fejlesszék – a tudatosságot önmagukkal, a környezetükkel és azzal a közösséggel szemben, amelyben élnek. A jó testi közérzet és a szociális kompetenciák átadása is a célok között szerepel csakúgy, mint a tanulásban lelt öröm visszaadása a diákoknak – egyszóval a személyiségfejlesztésre koncentrálnak.

Fritz-Schubert korábban már oktatta a „boldogságot” egy tehetséggondozó sportközpontban, ahol a fiatal futballtehetségek pozitív érzéseit próbálta megerősíteni. Az egyik gyakorlatnál például két gyerek háttal egymásnak állt. Az egyik egy rossz tulajdonságot mondott magáról, a másiknak ezt jó kijelentéssé kellett átalakítania. („Nem edzem a bal lábamat.” – „Erős a jobb lábad.”) A fiúk remekül szórakoztak e gyakorlatok közben, és elég gyorsan megértették: gyakran csak nézőpont kérdése, hogy egy helyzetet pozitív vagy negatív színben látunk. E feladatok támpontot adnak a fiataloknak önazonosságuk megtalálásához, megtanulnak reflektálni a személyiségükre, és ez később a pályán is segíti őket. Ami pedig a pályán érvényes, az érvényes az életben is.

Mentális erő és lelki kiegyensúlyozottság

A koncepció kidolgozói azt a célt tűzték maguk elé, hogy erős, megbízható személyiségeket formáljanak, olyan fiatalokat, akik képesek örülni, reflektálni a maguk és a világ dolgaira, valamint testileg és lelkileg is jól érzik magukat. A képzés üzenete: a boldogság tanulható. Mentális erő és lelki kiegyensúlyozottság – ezek képezik a „boldogság” tantárgy témáit. Emellett a diákoknak azt is meg kell élniük, hogy a testi egészség, amelynek többek között alapja a sport és a helyes táplálkozás, nem választható el a lelki egészségtől. Ennek megfelelően a tanterv a mindennapi életet is mélyen érinti; olyan témák kerülnek elő, mint az értelemkeresés, társadalom, közösség és környezet, étkezési kultúra, teljesítési határaink megtapasztalása, csoportélmények, testbeszéd.

E tartalmak közvetítése nem a hagyományos tanórai keretek között folyik, hanem a saját megtapasztalást veszik alapul. Így drámajáték, pantomim, üzemlátogatások, koncentrálási és mozgásfeladatok vagy az út szélén látható csodák felfedezése mind beépül a képzésbe. A téma sokszínűsége külső szakemberek bevonását is szükségessé teszi; a tanárok mellett színészek, rendszerterapeuták és motivációs edzők is foglalkoznak a diákokkal.

Mivel iskoláról van szó, az érdemjegyektől a „boldogság” órán sem lehet eltekinteni. Ám ezzel a diákoknak nincs bajuk. Az egyikük így nyilatkozik: „Azért választottam ezt a tárgyat, mert érdekel. Csak nem hiszik, hogy egyest akarok belőle?”

Forrás: Glück kann man lernen, Epoch Times, németből fordította Mészáros Csilla)

Nyelvtanítás, korrepetálás, fordítás bölcsész-nyelvtanárnál: (30)-587-9517 (x)