Nemrég sikerült azonosítani a fehérjét, ami lehetővé teszi a spermiumok számára, hogy megtelepedjenek a petesejten. A tudósok reményei szerint a felfedezés sokat segíthet az új termékenységi kezelések és fogamzásgátló módszerek kifejlesztésében. 2005-ben japán tudósoknak már sikerült azonosítaniuk a folyamatot, de csak a férfi oldalról, női részről nem.

A termékenység római istennője után Junónak keresztelt molekula a petesejt felszínén található, és a spermiumokon lévő hasonló fehérjékkel kapcsolódik össze. Ezzel a sejszintű találkozással kezdődik tulajdonképpen a megtermékenyülés.

„Egy nagyon régi biológiai talányt sikerült megfejtenünk azzal, hogy azonosítottuk a spermiumok és petesejtek felszínén található molekulákat, amiknek a megtermékenyülés pillanatában egymáshoz kell csatlakozniuk, hogy a fogantatás sikeres legyen” – nyilatkozta Dr. Gavin Wright, a Wellcome Trust Sanger Intézet munkatársa, a mostani kutatás vezetője.

„Enélkül a találkozó nélkül a fogantatás nem jöhet létre. Ezt a felfedezést alkalmazva reméljük, hogy javíthatjuk a termékenységi kezelések hatékonyságát, és új fogamzásagátló módszereket fejleszthetünk ki.”

A tudósok úgy vélik, a férfi spermán található fehérje, az Izumo egy fémdetektorhoz hasonlóan találja meg a petesejten lévő Junót. Az állatkísérletekből kiderült, hogy azok az egerek, akiknél vagy a Juno vagy az Izumo fehérje hiányzott, nem voltak képesek utódot nemzeni.

A szakértők szerint a Junónak köszönhető az is, hogy egy már megtermékenyült petesejt nem tud újabb spermiumot magába fogadni. „Az Izumo-Juno párok kialakulása az első lépés a fogantatás során – nyilatkozta Dr. Enrica Bianchi, a Sanger Intézet munkatársa – A két fehérje közti kötés rendkívül gyenge, ezért lehetséges, hogy eddig szinte semmit sem tudtunk róla.”

A tudósok felfedezték, hogy 40 perccel a spermium és a petesejt egyesülése után a Juno felszívódik, így megakadályozva, hogy további spermiumok csatlakozzanak a petesejthez.

Az orvosok most arra készülnek, hogy terméketlen nőket megvizsgálva kiderítsék, vajon a Juno fehérje hibás működése okozhat-e meddőséget. Ha igen, akkor egy egyszerű genetikai teszt segítségével kiszűrhetővé és kezelhetővé válhatna az ebből eredő meddőség.  

Bár az in vitro (mesterséges) megtermékenyítés sem működhet a Juno fehérje nélkül, az orvosok képesek lehetnek megkerülni ezt a folyamatot intra-citoplazmikus sperma injekciók segítségével. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a spermát közvetlenül a petesejtbe fecskendezik.

Bár a Juno alapvető fontosságú a spermiumok és a petesejtek összekapcsolódásához, a tudósok biztosak benne, hogy más fehérjék is szerepet játszanak a teljes egyesülésben, és a fogantatásban.

A kutatási eredményekről részletesebben a Nature című tudományos szaklapban olvashatnak az érdeklődők.