Háztartási baleset, napozás, sportolás közben szerzett sérülés – nyáron számos lehetőség nyílik arra, hogy égési sérülést szenvedjünk. Bár a népi hagyomány több házi gyógymódot ismer ezek kezelésére, a szakember mégis azt mondja, a legfontosabb ebben a helyzetben azt kideríteni, elégséges-e az otthoni ellátás, vagy orvosi kezelésre van szükség.

Előfordulnak olyan helyzetek, amikor nem tudunk elég körültekintőek lenni, és nagy hő hatására megsérül bőrünk felső, súlyosabb esetekben alsóbb rétege is. Az égési sérülések esetében mindig azt a legfontosabb megállapítani, mennyire súlyos a károsodás.

Elsőfokú égés

Az elsőfokú sérülés a leggyakoribb. Ezt okozhatja túlzásba vitt napozás, bármilyen, figyelmetlenségből adódó rossz mozdulat (pl. vasalás, főzés, sütés közben), mechanikus irritáció. Utóbbi esetében, miközben bőrünk egy felülethez súrlódik, hő keletkezik, ez pedig sérülést okoz. Ezekben az esetekben piros, feszes, fájdalmas a bőrfelület.

Másodfokú égés

Másodfokú égés esetén, egyelőre még kisebb területen hólyagok is kialakulnak, hiszen nemcsak felületi, hanem eggyel mélyebb réteget érintő a sérülés. Leginkább háztartási balesetek során a forró víztől, a vasaló, a sütő miatt szenvedhetünk el ilyen jellegű kellemetlenséget.

Harmadfokú égés

A harmadfokú égési sérülés elsősorban üzemi, elektromosság okozta baleset során szenvedhető el, a tünetek pedig nemcsak nagyobb területen megjelenő hólyagok formájában jelennek meg, de ezek gennyet is tartalmaznak, és a hólyagok közötti bőrfelület is elhal.

Negyedfokú égés

A negyedfokú égés a legsúlyosabb: ilyenkor nagy kiterjedésű, fekete, elhalt bőrfelülettel jár a károsodás.

Dr. Börzsei-Knoll Veronika, az Emineo Egészségügyi és Baleseti Központ egyik szakmai vezetője elmondta, hogy annak megfelelően kell orvoshoz fordulni, mennyire súlyos a sérülés és testünk hány százalékát érinti. Az orvostudományban a Wallace-szabályt használják annak megállapítására, mennyire súlyos egy égési sérülés, milyen kezelést igényel az ellátása. A módszer kilenc százalékos területekre osztja a testünket. Ha már 35-40 százalékos az égett terület, akkor súlyos sérülésről beszélünk, és haladéktalanul mentőt kell hívni, a beteget pedig kórházba kell szállítani.

A két legenyhébb fokozat esetében azonban otthon is kezelhető a sérülés. Az égett felületet tanácsos 15-25 percre hideg, folyó csapvíz alá tenni, hogy lehűtsük az érintett testrészt. Így lassíthatjuk a további sejtek elhalását, emellett remek fájdalomcsillapító hatása is van. Jeget ne használjunk, mert azzal nagyobb kárt okozhatunk, mivel lefagyasztjuk a megsérült részt. Ugyancsak ne alkalmazzunk kenőcsös, tejfölös, hintőporos módszereket, mert elfertőződhet a seb. Az égett felületen keresztül ugyanis könnyebben utat találnak a baktériumok a szervezetbe. A minél gyorsabb gyógyulás érdekében a sebre egy tiszta, steril gézlapot helyezzünk, és a hólyagokat se lyukasszuk ki!

Ha napozás közben ég le a bőrünk, vegyünk a patikában erre való spray-t és naponta többször fújjuk be vele a megsérült részt. Nem javasolt további napozás, és válasszuk a pamut- vagy vászonruhákat, amelyek nem irritálják tovább a bőrt.

Ha maró gázok, gőzök szabadultak fel, megsérülhet orrunk nyálkahártyája is, megduzzadhat a nyelvünk, fulladhatunk – ebben az esetben azonnal szakorvoshoz kell fordulni, ugyanúgy, ha nagyobb területet érint az égési sérülés. Amíg kiérkezik a mentő, célszerű valamilyen alkohol- és cukormentes folyadékkal itatni a beteget.

Ha olvasna még az égési sérülésekről, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

Mi a teendő égési sérülés vagy forrázás esetén?