A Reproductive Technology szakfolyóiratban megjelent friss kutatás szerint a háztartási tisztítószerekben gyakran előforduló két összetevő egerekben visszaveti a szaporodóképességet, ami annak lehetőségét is felveti, hogy emberekben is hasonló hatást válthatnak ki. Nem ez az első eset, hogy gyakran alkalmazott vegyületekről kiderül, gátolják a szaporodást.

A Medical News Today tavaly például arról számolt be, hogy a Brigham and Women’s Kórház kutatása kimutatta, a műanyag- és műgyantagyártásban használt biszfenol-A (BPA) nőkben meddőséget okozhat.

A mostani kutatásban a Virginia-Maryland Állatorvostudományi Egyetem kutatói Dr. Terry Hrubec vezetésével kimutatták, hogy két vegyület, az alkil-dimetil-benzalkónium-klorid (ADBAC) és a didecil-dimetil-ammónium-klorid (DDAC), hasonló hatást gyakorol az egerekben. Ezek a vegyületek számos olyan termékben előfordulnak, amelyekkel naponta érintkezésbe kerülünk, például a háztartási tisztítószerekben, fertőtlenítőszerekben, kézfertőtlenítőkben, öblítőkben, sőt még a kozmetikumokban használt tartósítószerekben is. Az emberekre gyakorolt hatásuk azonban egyelőre nem ismert.

Dr. Hrubec elmondta, hogy az ADBAC és a DDAC soha nem esett át szigorú biztonsági vagy toxikológiai ellenőrzésen, mivel az ezeket a vegyületeket vizsgáló kutatásokat az 1950-es és 60-as években végezték, mielőtt a toxicitási vizsgálatokat szabványosították. Egy a saját laboratóriumában tett megfigyelése következtében azonban a szakértő úgy vélte, alaposabb vizsgálatnak kell alávetni ezeket az összetevőket.

Miután észrevette kísérleti egereiben a szaporodóképesség hanyatlását, Dr. Hrubecnek feltűnt, hogy a laboratóriumi dolgozók az állatok megérintése előtt egy olyan fertőtlenítőszerrel mostak kezet, amely ADBAC-t és DDAC-t tartalmazott.

Dr. Hrubec ezután Patricia Hunttal, a Washington Állami Egyetem munkatársával karöltve alaposabban megvizsgálta a két összetevő hatását, és kimutatta, hogy az ADBAC-nek és DDAC-nek kitett egereknek sokkal tovább tartott a teherbe esés, amikor pedig megfogantak, kevesebb utódot nemzettek. Ráadásul az ezeknek a vegyületeknek kitett nőstény egerek 40 százaléka elpusztult a vemhesség késői szakaszában vagy a szülés alatt.

Dr. Hrubec azonban hangsúlyozta, hogy bár ezek a vegyületek egerekben bizonyíthatóan toxikusak, egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy ugyanilyen hatást gyakorolnának az emberekben is.