A hiedelemmel ellentétben az idősebbé válás nem egyenlő a leépüléssel. Ezerszer hallhattuk, hogy ahogy öregszünk, a testi és szellemi kapacitásunk csökken, már nem tudunk ugyanúgy élni, mint régebben, és az egészségünk is romlik. De semmi sem áll távolabb az igazságtól, mint ezek a „tények”. Az öregedést nem szükségszerűen kíséri a leépülés – épp fordítva!

1. mítosz: A gének meghatározzák, mennyire vagyunk egészségesek

Bár a génsorozat, amellyel születtünk, meghatározott, a génkifejeződés attól függ, hogyan élünk. Most kezdjük tanulni, hogy a gondolataink, érzéseink, stressz-szintünk, alvási, testedzési, légzési szokásaink és a szellemi-testi koordinációnk hatással van a génkifejeződésünkre. Ez azt jelenti, hogy „bekapcsolhatjuk” a jó géneket, és „kikapcsolhatjuk” a rosszakat. A gondolat, hogy befolyásolhatjuk a génjeinket, egy új tudományág, az epigenetika alapja. Az epigenetikai kutatások azt mutatják, hogy sokkal több hatalmunk van az öregedés sejtbiológiája fölött, mint gondoltuk volna.

2. mítosz: Ahogy idősödünk, öregebbnek érezzük magunkat

Mindnyájunknak van egy kronológiai és egy biológiai kora. A kronológiai korunk a születési anyakönyvi kivonat alapján számított korunk. A biológiai korunk alapvetően azt tükrözi, mennyire jól funkcionál a testünk. A biológiai kor alapja a vérnyomástól és testzsírtól kezdve a csontsűrűségig és koleszterinig minden. Számos tényező játszik közre a meghatározásában, és nem szükségszerűen egyezik meg a kronológiai korunkkal.

Valójában az határozza meg az öregedés biológiáját, ahogyan az idősebbé válást érzékeljük, ahogy az időt megéljük, az elvárásaink, hiedelmeink és az, hogy mennyire energikusnak érezzük magunkat. Egy 50 éves, aki karbantartja magát, biológiai kora szerint akár 35 éves is lehet. Egy 50 éves, aki elhagyta magát, biológiailag akár évekkel öregebb is lehet.

3. mítosz: Az idővel testünk törékenyebbé válik

Nem szükséges, hogy testünk a korral gyengüljön. Növelhetjük izmaink erejét és tömegét, és a csontsűrűségünket is javíthatjuk testgyakorlatokkal és súlyzós edzéssel. Kutatások szerint a testedzés megkezdése után 6 héttel a 60-70 éves férfiak ereje akár 100-200%-kal is javult. Egy friss harwardi tanulmány szerint 30 perc séta hetente ötször, több mint 7 évvel növelheti az életünket.

4. mítosz: Az évek múlásával együtt jár a szellemi leépülés

Ha úgy gondoljuk, hogy az évek múlásával elhalnak az agysejtek és örökre eltűnnek, gondoljuk át újra. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy az agy bizonyos területei, melyek a memóriáért és tanulásért felelősek, folyamatosan új sejteket hoznak létre. Így, bár naponta elveszítünk agysejteket, ezek folyamatosan újakkal helyettesítődnek. Az új agysejtek termelésének legjobb módja, ha agyunkat új tevékenységekkel és tanulással aktívan tartjuk. Az egyik legjobb, amit az agyunk fejlődése érdekében tehetünk, a kutatások szerint, egy új nyelv tanulása. (Bár minden más új dolog tanulása is jó az agynak.)

A betegséggel összefüggő génmutációknak, beleértve az Alzheimer-kór mutációit is, mindössze 3-4 %-a genetikailag meghatározott. A legtöbb betegséggel összefüggő génmutációt az életstílus – érzések, alvás minősége, étrend, stressz-szint és hasonlók – befolyásolják. Nem szükséges, hogy idősödve Alzheimer-kórban szenvedjünk, vagy elveszítsük szellemi frissességünket, kivéve, ha egy ritka génmutáció van a szervezetünkben.

5. mítosz: Az öregedéssel csökken az energiánk

A test energiaszintje nem a korunktól függ, hanem a hozzáállásunk és az életminőségünk befolyásolja. Meditáció, pihentető alvás és testmozgás a legjobb módszer az örömteli és energikus test megtapasztalásához.

6. mítosz: Minél öregebb valaki, annál boldogtalanabb

A boldogságnak semmi köze a korhoz. Valójában életünk utolsó évei akár életünk legboldogabb évei is lehetnek. Sok kutatás tapasztalta, hogy az emberek a korral boldogabbá váltak. Ha egészségesen táplálkozunk, mozgunk, tápláljuk szellemünket, és kapcsolatban maradunk másokkal, ezzel befolyásolhatjuk a boldogságszintünket.

(Angolból fordította: H. Orsi)