Miért hizlalnak egyes gyógyszerek?
A felesleges kilóktól nem könnyű megszabadulni. A zsírpárnák létrejöttében közrejátszanak bizonyos gyógyszerek is, amelyek mellékhatásként súlygyarapodást okozhatnak. Aki pl. bizonyos antidiabetikus gyógyszereket, szteroidokat, pszichotróp szereket vagy kortizonkészítményeket szed, bizonyára jól ismeri e hatást. Mely szerekre érdemes odafigyelnünk?
Bizonyos gyógyszerek akaratlanul megerősítik az éhségérzetet és csökkentik az energiafelhasználást. Az ilyen nemkívánatos mellékhatások nem mindig elkerülhetők. Minden páciens egyébként másként reagál a gyógyszerekre. Néha segít a gyógyszer-, vagy az adagolás megváltoztatása, más esetben ésszerű diétával ellensúlyozható a hatás.
Inzulin és antidiabetikumok
Ha csökken a vércukorszint, növekedhet a testsúly: jelentős anyagcsere-javulás esetén akár 5-10 kilóval is, hiszen az inzulin biztosítja, hogy a cukor jobban felszívódik a sejtekben, ahelyett, hogy az ereket szűkítené, és feldolgozatlanul kiválasztódna a vizeletben. A fokozott szomjúság vagy étvágy is kedvez a kalóriabevitelnek. Inzulin esetében lehetőség van átállni hagyományos vagy analóg készítményekre. Gyorsabban hatnak, mint a bázis-inzulin, és nem váltanak ki nagyobb éhségérzetet. Még a metformin gyógyszer is alig befolyásolja a súlyt, csökkenti az étvágyat, és éjjel kombinálható bázis-inzulinnal.
Béta-blokkolók
A magas vérnyomás elleni termékek csökkenti az energia-anyagcserét. Az aktivitás csökkenésével néhány kilót fel lehet szedni. ACE-gátlókra vagy diuretikumokra váltás segíthet. Szívinfarktus után, vagy szívkoszorúér-betegség esetén azonban a béta-blokkolók a legjobbak,2-3 kilótól zsírszegény étrenddel meg lehet szabadulni.
Pszichotróp szerek (neuroleptikumok, antidepresszánsok)
Ezek a szerek ugyancsak befolyásolják az anyagcserét, és különbözőképpen növelik az étvágyat. Hogy mennyire nő a súly, nagymértékben függ a gyógyszer hatóanyagának mennyiségétől. Hagyományos neuroleptikumoknál a súlygyarapodás kockázata általában kisebb, mint az újabb (atípusos) antipszichotikus gyógyszereknél. Az olanzapin, klozapin, vagy tioridazin hatóanyagú gyógyszerek szedése jelentős súlygyarapodáshoz vezethet, ennek ellenére gyakran részesítik előnyben az újabb gyógyszereket. Az antidepresszánsoknál az úgynevezett MAO-gátlók ritkán okoznak súlyfelesleget. A triciklikus antidepresszánsok inkább az étvágyat növelik különböző mértékben. Az SSRI-k (szelektív szerotonin visszavétel gátlók) különbözőképpen hatnak, de hosszabb szedésük serkenti az étvágyat. A lítiummal hosszú távú szedésekor a súlygyarapodás az egyik leggyakoribb mellékhatás.
Kortizon tartalmú gyógyszerek
Ezek elsősorban a reumás betegségeknél, valamint az asztmás vagy Crohn-betegségnél segítenek, de sajnos nagyon étvágygerjesztő hatásúak, és lelassítják az anyagcserét. A fel nem használt energia miatt zsírpárnák alakulnak ki a nyak és a váll régióiban, az arcon. A súlygyarapodás a szövetekben történő nagyméretű víztárolásnak is következménye.
Migrén elleni szerek
Néhány migrénellenes szer használatakor is bekövetkezhet súlygyarapodás. A pizotifen hatóanyagnak például étvágyserkentő hatása van, a flunarizin, cinnarizin tartalmú migréngyógyszerek kalcium-antagonisták, hatnak a súlyra is.
Hormonok
Az ösztrogének és progeszteronok csak nagyobb adagokban vezetnek hízáshoz. Az ösztrogéntartalmú tabletták is fokozott vízvisszatartást okoznak a szövetekben, így jön létre enyhe súlygyarapodás. Progeszteront tartalmazó tabletták is növelhetik az étvágyat, ám ezek a mellékhatások a mai alacsony dózisú orális fogamzásgátlóknál és hormonpótló szereknél már alig lépnek fel.
(Németből fordította: Koncz László)