A hagyományos fehér cukor ideje lassan leáldozóban van, az egészségesebb életmód jegyében egyre többen térnek át alternatív édesítőszerekre. Van is választék belőlük, de vajon melyik mesterséges édesítőt válasszuk? Egyik-másik ellen valóságos hadjárat folyt már, most azonban változóban van a megítélésük. A legfőbb szempont most is a mennyiség.

A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított, édes ízt adó anyagok, melyekkel tabletta, por, illetve folyadék formájában találkozhatunk. A legismertebb talán a sokat támadott aszpartám, a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K. Energiatartalmuk elhanyagolható, ezért jól beilleszthetők a cukorbetegek diétájába is. Ezen kívül jóval édesebbek az egyszerű cukornál, és a fogakat sem roncsolják. Hátrányukként viszont megemlítendő, hogy a mesterséges édesítők nagy része hőre bomlik, így sütéshez-főzéshez nem minden esetben használhatók, illetve néhánynak utóíze van. Leggyakrabban kombinációban találkozunk velük, ennek oka, hogy növelik egymás édesítő erejét, így még kevesebbet kell belőlük egyszerre használni – mondja Varga Dóra dietetikus.

Barát vagy ellenség?

A mesterséges édesítőszerek már jó ideje támadások kereszttüzében állnak, nem egy cikk jelent már meg rákkeltő, illetve hizlaló mellékhatásaikról. Éppen ezért számtalan vizsgálat tárgyát képezte már többek között az aszpartám, és annak ellenére, hogy egyenesen egészségkárosítónak nevezték, egyetlen tanulmány sem bizonyította ezt. Érdekes, hogy pont azt a mesterséges édesítőszert éri a legtöbb támadás, ami természetes körülmények között is jelen lévő anyagokból áll.

Mégis miért állítják, hogy roncsolja az emberi szervezetet? Röviden azért, mert az emésztése során metanol is szabadul fel, ami valójában mérgező anyag, a májra és az idegrendszerre lehet negatív hatással. Bár ez igaz, azt azonban sokan nem tudják, hogy zöldségekkel, gyümölcsökkel sokkal nagyobb mennyiségben jut be a szervezetbe metanol. Az aszpartám fogyasztását csupán egy ritka betegség, a fenilketonúria esetén kell valóban mellőzni.

A dózis tehát nagyon fontos, amikor az édesítőszerek egészségkárosító hatását vizsgáljuk, és bár nagyobb mennyiségben valóban okozhatnak problémákat, ám ahhoz hosszú évekig napi több ezer édesítő tablettát kellene elfogyasztani, vagy 200-300 liternyi diétás üdítőt meginni.

Ha a természetes anyagok híve

A mai világban rengeteg mesterséges anyagot fogyasztunk, ezért sokan az olyan természetes cukorpótlók mellett döntenek, mint például a stevia, vagy a cukoralkoholok csoportjába tartozó eritrit, a mannit, a maltit, illetve a nyírfacukor, azaz a xilit. Közös jellemzőjük, hogy van energiatartalmuk, de alacsonyabb a cukorénál, lassan emelik meg a vércukorszintet, és nem váltanak ki inzulinválaszt, így beilleszthetők egy cukorbeteg vagy fogyókúrás diétába. Hátrányuk lehet viszont, hogy egyeseknél gyomorpanaszokat, hasmenést okozatnak, ám ha fokozatosan szoktatjuk hozzá magunkat, akkor ezek a kellemetlen tünetek rövid időn belül eltűnnek.

Mesterséges édesítőszerek