Tömi magába a csipszet, a „mekiben” ebédel, szabadidejét a számítógép előtt tölti. Ő a hibás, ha elhízik? A válasz: nem. A követendő minta hiánya, a környezet közömbössége miatt egyre több a kövér gyerek. A magukra hagyott fiatalok nem tudhatják, hogy másképp is lehetne élni.

A gyermek- és ifjúkori kóros elhízás csak első ránézésre vezethető vissza a túl kevés mozgásra és a helytelen táplálkozásra. A társadalmi változások is nagymértékben hozzájárulnak e probléma kialakulásához – állapították meg a Stuttgarti Egyetem szociológusai, akik egy nagyobb mintában végzett felmérésben próbálták meg feltárni a koraielhízás okait. Az egyik kulcstényező a családi körülményekben keresendő.

Minta nélkül hagyott gyerekek

„A háború után gyakorlatilag nem létezett túlsúlyosság. Ez azonban nem az emberek önuralmának volt köszönhető, hanem a hiány következménye volt” – fejti ki Michael Zwick, a felmérés vezetője. A mai „bőségtársadalomban” mindig rendelkezésünkre áll a magas kalóriatartalmú táplálék, emellett a mindennapi élet és a szabadidő „gépesítése” lehetővé teszi a komolyabb erőfeszítések nélkül élhető életet. Ahhoz, hogy úrrá legyünk az adott körülményeken, önfegyelemre van szükségünk, vagyis arra a képességre, hogy a saját egészségünk érdekében felelős döntéseket hozzunk – mondja a német szakember.

E felelős döntések meghozatala voltaképpen a család feladata, amely azonban gyakran nem képes kielégítően ennek eleget tenni. Az ok: a családok szétesése. Napjainkban szinte minden második házasság válással végződik, és egyre több gyerek nő fel csonka családban, az egyik szülővel. A teljes családokra is jellemző azonban az, hogy a szülők a munkájuk miatt kevés időt töltenek gyerekeikkel, emiatt egyre kevésbé képesek irányítani és ellenőrizni a gyermekeik fejlődését, nevelését. A gyerekek tehát gyakran csak önmagukra hagyatkozhatnak az étkezés és a szabadidő eltöltésének megválasztásában, nincs is módjuk megtapasztalni, mit jelent az egészséges táplálkozás, illetve milyen szabályokat kellene követniük.

Kié lenne a feladat?

E funkcióvesztés összefüggésbe hozható a szülők iskolai végzettségével. A kevésbé iskolázottak engedik meg a legnagyobb arányban gyermekeiknek a korlátlan tévézést és a számítógépes játékokat, míg a magasan képzett szülők jóval kevesebb médiafogyasztást engedélyeznek gyermekeiknek, és jobban ügyelnek az egészségtudatos vásárlásra. A veszélyeztetett családok valójában nincsenek is a probléma tudatában, és a kampányok sem jutnak el hozzájuk. Megoldási lehetőséget az iskola jelenthetne, ám a tanulmány keretében készített tanári interjúk azt mutatták, hogy a tanárok elutasítják azt a „pluszmunkát”, hogy az oktatás mellett még nevelési feladatokat is ellássanak.

Az orvosok egyre inkább beletörődnek a túlsúlyos gyerekek számának robbanásszerű növekedésébe; Németországban például mintegy 4%-ra tehető a kövér, további 8%-ra a túlsúlyos gyerekek száma. A túlsúlyuktól megszabadult fiatalokkal készített interjúkból ugyanakkor kiderült, hogy a sikeres fogyás lehetőségét az önsegélyező csoportok jelenthetik. Az érintettek fontos kompetenciákat tanulhatnak meg e csoportokban, és kölcsönösen motiválhatják egymást az egészséges táplálkozás és a sport tekintetében.

Komplex segítsége lenne szükség

A tartós fogyás szempontjából döntő jelentőségű a környezet támogatása. Változásokra van szükség a család életmódjában – és a családtól mindez a probléma ismeretét, nagyfokú tudatosságot kíván. „Ha egy sikeres fogyókúra után a fiatalt úgy fogadják, hogy a család az asztalnál ül, és továbbra is zsíros ételeket eszik, sört iszik, akkor szinte biztosra vehető a jojó-effektus” – állapítja meg a szakember. Az új étkezési szokások kialakításának tere meglehetősen kicsiny, mivel a rögzült szokásokon gyakran csak nehezen lehet változtatni. Az érintett gyerekek emellett jelentős stressznek is ki vannak téve, egyrészt azért, mert megjelenésük miatt viszonylag kevés esélyük van a másik nemnél, másrészt azért, mert állandóan a gúnyolódás célpontjai.

A stuttgarti szociológus véleménye szerint a változás lehetőségét a társadalmi környezet megváltoztatása jelentheti. „Ha a cukor, az olaj és a zsír adókedvezményét megszüntetnék, ha a különösen kalóriadús ételek reklámjait megtiltanák vagy legalábbis korlátoznák, az megváltoztatná az élelmiszeripari termelők és forgalmazók kereskedelmi politikáját. Ezenkívül az államnak változtatnia kellene az iskolai étkeztetésen és a büfék kínálatán is, egészségesebb ételek forgalmazását kellene előírni. A városok, települések vezetőinek pedig arra kellene figyelniük, hogy a környéken mozgásra, sportolásra alkalmas területeket alakítsanak ki, hiszen évtizedek óta elsősorban forgalom- és autóbarát politikát folytatnak” – mondta a felmérés vezetője.

(Forrás: Familienprobleme können Kinder dick machen, németből fordította: Mészáros Csilla)