A számos élelmiszeripari termékben lévő fruktóz túlevésre ösztönözhet bennünket. Fruktózt hozzáadnak az élelmiszeriparban előállított ételekhez, üdítőitalokhoz és kekszekhez. Az összetett szénhidrátok természetes lebontásakor termelődő glükóztól eltérően a fruktóz fogyasztása kevésbé okoz teltségérzést, és a fruktóz nem gátolja az éhségérzetet.

A fruktóz a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup formájában lehet a legismerősebb a fogyasztóknak, melyet régóta hozzáadnak az élelmiszeriparban előállított ételekhez, köztük az üdítőitalokhoz és kekszekhez. Az összetett szénhidrátok természetes lebontásakor termelődő glükóz nevű cukortól eltérően a fruktóz „egyszerű” cukor is, és a gyümölcsök egyik természetes összetevője.

A Los Angeles-i Dél-Karolina Egyetem Keck Orvostudományi Karának tanulmányának társszerzője, Dr. Kathleen Page azonban elmondta, számos korábbi kutatás mutatta, hogy a glükózzal összehasonlítva az egyszerű cukornak minősülő fruktóz gyengébben nyomja el az étvágy és az evés motivációjának szabályozásában segítő agyi területeket. Más szóval, az emberek nagyobb valószínűséggel maradnak továbbra is éhesek nagy fruktóztartalmú ételek, mint glükózban gazdag élelmiszerek fogyasztása után.

A korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a glükózfogyasztáshoz képest a fruktóz fogyasztása kisebb mennyiségű teltségérzést okozó inzulin hormon felszabadulását váltja ki. A közelmúltban napvilágot látott kutatási eredmények arra is rávilágítottak, hogy a fruktóz nem, kizárólag a glükóz gátolja az éhséget a hipotalamusz aktivitásának lassítása révén.

Az American College of Neuropsychopharmacology Phoenixben megrendezett éves konferenciáján közzétett új, szűk körű kutatás ezeket a kutatásokat vette alapul. Huszonnégy 16 és 25 év közötti férfit és nőt kértek fel arra, hogy vegyen részt egy éhségvizsgálatban. Az alanyokat arra kérték, hogy fogyasszanak el egy vagy glükózzal, vagy fruktózzal édesített üdítőitalt. Ezután különféle élelmiszerek fényképeit mutatták nekik (például csokoládétorta), és a résztvevőknek jelezniük kellett, mennyire érzik éhesnek magukat. A feladat közben az alanyok funkcionális MR készülékre voltak kapcsolva, amely a nucleus accumbens nevű jutalomközpont valós idejű aktivitását mérte.

Az eredmények azt mutatták, hogy a fruktóztartalmú italt fogyasztó résztvevők nagyobb mértékű éhséget éreztek. A fruktóz emellett nagyobb aktivitást váltott ki a célzott agyi területeken, ami pedig nagyobb vágyat eredményezett az evésre.