Németországban évente 200 000 új demenciás megbetegedést – a mentális hanyatlás és a korábban meglévő képességek elvesztésének állapotát – regisztrálják. Minél idősebbek leszünk, annál nagyobb a veszélye annak, hogy demenciában szenvedünk: az emberek több mint hét százaléka érintett 65 év felett, és csaknem minden harmadik e betegségben szenved 90 év felett.

A demencia okai különbözőek. A leggyakoribb formája az Alzheimer-demencia, amelynél az agy idegsejtjei tönkremennek, mert fehérjeplakkok rakódnak le bennük. A demencia másik oka az agyi véráramlás hiányos volta. A betegség e formája az úgynevezett vaszkuláris demencia. Ez számos kis stroke következménye, melyek csak így, összegződve vehetők észre.

A hozzátartozók aggódnak

A demencia-betegek nagy száma miatt sok ember fél, hogy maga is megbetegszik, vagy hogy hozzátartozóit éri ez a baj. Amint dolgokat áthelyezünk, vagy részleteket elfelejtünk, gyorsan felötlik a gondolat, hogy vajon minden stimmel? Nem mindenki szenved azonban demenciában, aki elfelejt dolgokat. Ez természetes, a normális öregedési folyamat következménye.

Tesztek a demencia korai felismerésére

A demencia keletkezése korai szakaszának megállapítására vannak speciális pontok, amelyre mind a hozzátartozók, mind a kezelőorvos ügyelhet. Mindenekelőtt viselkedési megfigyelések, nyelvi tesztek és kognitív feladatok hasznosak a demencia első jeleinek kimutatására.

A következő korai figyelmeztető jelek utalhatnak demenciára:

• Nyelvi korlátok: probléma a beszélgetésben a megfelelő szavak megtalálása, vagy a beszélgetés folyamatának figyelemmel kísérése.
• A megítélés hanyatlik: fáradozás olyan komplex összefüggések megértésében, melyek megértése korábban problémamentes volt, pl. egy ebéd megfőzése, hogyan történik a szupermarketben a bevásárlás, egyszerű elektromos készülék üzemeltetése.
• Feledékenység a mindennapi életben: tárgyak elhelyezésének elfelejtése, a már mondottak többszöri ismétlése, megállapodások, vagy közös élmények elfelejtése.
• Tájékozódás elvesztése korábban ismert környezetben.
• Személyiségváltozások: fokozott ingerlékenység, belső és külső nyugtalanság.

A demencia stádiumtól függő jelei

Kis korlátozottságok, amelyek tipikusak a demencia korai szakaszában: ha a mindennapi élet bonyolult feladatai nem oldhatók már meg, pl. a számolás, vagy egy óra leolvasása. Az önálló életvitel ugyan már korlátozott, de még lehetséges. Problematikussá válik, ha egyszerű, hétköznapi feladatokat már nem lehet megoldani, pl. hogyan kell megfelelően felöltözni és magát ápolni, mert a mindennapi tárgyak már nem ismerhetők fel a maguk valós minőségükben.
Ilyenkor az érintett külső segítségre szorul. A demencia súlyos formájában a beteg kognitív funkciói már annyira korlátozottak, hogy még az egyszerű gondolatait sem lehet nyomon követni.

MRI kiegészítő vizsgálat

Az agy képalkotó vizsgálatai, mint pl. az MRI, nem tartozik a demencia megállapításának első lépései közé. Segíthet azonban megkülönböztetni a különböző demencia-okokat. A vaszkuláris demenciánál, amit sok kis agyvérzés okoz, a stroke-hegeket jól mutatja például az MRI vagy CT.

Az Alzheimer-kórnál a PET/CT (pozitron emissziós tomográfia/komputertomográfia) vizsgálat során megmutatkozik az agysejtek nem elégséges anyagcseréje. Ezen kívül a kutatás eredményei azt mutatták, hogy az MRI-ben az agy mérete csökkent állapotú az előrehaladott Alzheimer-kórnál. Ez azonban nem elég konkrét a demencia diagnózisának megállapításához – az iránymutató a mentális leépülés.

A demencia megkülönböztetése az egyéb betegségektől

Fontos a demencia más betegségektől történő megkülönböztetése, például a demencia gyanújánál ugyancsak nem szabad elfelejteni, hogy más okok is, mint pl. az alultápláltság, újonnan fellépő nagyothallás, vagy a pajzsmirigy hibás működése hasonló tüneteket okozhat, mint a demencia.

(Németből fordította: Koncz László)