Télen az arcbőrünk sínyli meg legjobban a hideg időt, erős szelet és az alacsony páratartalmat. Az ok egyszerű: testünknek ez a része az, amely a legkevésbé védett. Ápolnunk és kényeztetnünk kell tehát. A házilag elkészíthető arcmaszk az ápolás egyik legjobb módja. Nézzük, milyen házi csodaszerekkel védhetjük meg bőrünket a kiszáradástól, repedezettségtől.
arcpakolás
Házilag készített arcpakolás a csillogó bőrért
Szeretne puha és csillogó arcbőrt anélkül, hogy vagyonokat költene szépségápoló szerekre? Íme, egy egyszerű recept, amelyet a konyhában megtalálható összetevőkből – olívaolajból, mézből és szódabikarbónából – elkészíthet, és amely igen jót tesz az arcbőrnek. Minden bőrtípusra megfelelő, az összetevői nem szárítják, de nem is teszik zsírossá a bőrt.
Uborka: szépít, karcsúsít, gyógyít
Az uborka nyáron frissítő, ősszel kitűnő folyadékforrás, mert magas víztartalmával bőségesen ellátja a testünket. A víztartalom mellett kevés benne a kalória, az egészséges karcsúsító így nagyobb mennyiségben, diéta alatt is bűntudat nélkül, nyugodtan fogyasztható. A benne lévő vitaminok és ásványi anyagok miatt minden szelet uborka jót tesz szervezetünknek.
A legjobb arcmaszk receptek
Az alapos arctisztítás egyik fontos pillére, az arcmaszk csodákra képes. Főleg, ha otthon készítjük, csupa természetes alapanyagból. A sok bolti kencefice között elvész az ember, tanácstalanul áll a polcok előtt, vajon melyik passzol az arcbőrére, melyiktől lehet kiütése, melyiktől nem. Ha van egy kis időnk, akkor cseréljük le a bolti arcmaszkokat házi készítésűre.
Uborka a pipereszekrényben
Az uborkát már az indiánok is ismerték, salátának vagy köretnek tálalták fő ételhez, hiszen tudták, jót tesz az emésztésnek. Ismeretes olyan írás is, amely arról tanúskodik, hogy Tiberius császár gyógyszerként alkalmazta a növényt. Megparancsolta, hogy még a hadjáratra is vigyék el a szekereken nevelt „mozgó ültetvényeket”.
Nem csak csíp – gyógyít is
Arcpakolás és permetlé, tea és méz egyaránt készülhet belőle. A csalán sokoldalúan hasznosítható. Édesanyám háborús történeteiben még a csalánleves és csalánfőzelék is rendszeresen szerepelt. A biokertészek körében pedig máig kedvelt gyógynövény.