„Agyápolási pontszám” és a jobb egészség

Egy kutatásban azt vizsgálták, hogy az életmódbeli tényezők hogyan befolyásolták a késői depressziót, a demenciát és a stroke kockázatát. Az eredmények azt mutatják, hogy az egészségesebb életmód összefügg a késői életkori depresszió alacsonyabb előfordulásával, valamint a stroke és a demencia kockázatával. A tanulmányról a Medical News Today számolt be.

A demencia korai figyelmeztető jelei

Minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb a demencia kialakulásának kockázata. Németországban a 65 évesnél idősebbek több mint hét százaléka, és szinte minden harmadik 90 évnél idősebb érintett. Ezért is fontos, hogy korán felismerjük a betegség első jeleit. Nézzük meg, hogy milyen tünetek szólnak a demencia megléte mellett, de azt is, hogy melyek az ellen.

Hogyan jelentkezik a Parkinson-kór?

A Parkinson-kórt átlagosan egy évvel az első jelek megjelenése után ismerik el. Ennek oka az, hogy korai stádiumban a tünetek még nem utalnak közvetlenül erre a betegségre. Minél előbb kezdődik azonban a terápia, annál jobb kilátások vannak a betegség tüneteinek csökkentésére. Németországban ma körülbelül 200 000 embert érint a Parkinson-kór.

Az E-vitamin és a szelén nem csökkenti a demencia kockázatát

Noha a különféle vitaminok és étrend-kiegészítők sokat segíthetnek, hogy egészségesebbek legyünk, nem létezik csodafegyver demencia ellen. Az E-vitamin és a szelén rendszeres szedése étrend-kiegészítőként azért foglalkoztatta a kutatókat, mert mindkettőt fontos antioxidánsnak tartják. Kiderült azonban, hogy a demencia megelőzésére nem hatásosak.

Mit tehetünk az időskori alultápláltság ellen?

Idős korban általában csökken az étvágy, a korosodással romlik az ízérzékelés és a szaglás. Azoknál az időseknél, akik egyedül élnek, hatványozottan megjelenhet a motiváltság elvesztése – egyszerűen nincs kedvük enni. Az időskori táplálkozás fokozott figyelmet kíván, hiszen kialakulhat alultápláltság, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

Zeneterápia: belépés a hangok világába

A zene kiváló kommunikációs eszköz, de nem csak arra szolgál, hogy érzelgős szerelmi vallomásokat énekeljünk az erkély alatt, vagy hogy világgá kürtöljük a politikai meggyőződésünket. A zene, a hangok által keltett rezgések az érzelmek és emlékek felébresztésére is szolgálnak, terápiás hatásuk van. Még a siketek is érzékelik a rezgéseket a testükkel.

Demencia ellen Xbox a nagyinak!

Talán érdemes lenne arra biztatni a nagyszülőket, hogy játsszanak a Wii-vel vagy az Xbox-szal, mert így elkerülhetik a demenciát. A főként gyerekek és kamaszok körében népszerű játékok jót tesznek az idősödő elmének, sőt fokozzák a fizikai teljesítményt is. Javulnak a koordinációs készségek, az egyensúlyérzék és a szenzomotoros képességek.

A mesterséges édesítőktől több a sztrók és a demencia

Azoknak, akik naponta legalább egyszer „diétás” üdítőt isznak, majdnem háromszor akkora a kockázatuk a sztrók és a demencia kialakulására, mint azoknak, akik sohasem fogyasztottak ilyen üdítőt. A Bostoni Egyetemen három generációra kiterjedő kutatás eredményeként megállapították, hogy a mesterséges édesítővel édesített italok még a cukornál is károsabbak.

Egy kis mozgással az agya is friss marad

Heti háromszori mérsékelten intenzív aerob testmozgás – például a tempós séta – jelentősen javítja a kognitív funkciókat azoknál az idős embereknél, akiknél a memória romlása a kis agyi erek károsodásának a következményeként alakult ki. A testmozgás némi segítséget nyújthat az időskori memória romlása, a demencia és gondolkodási problémák esetén.

Jobban jár, ha olvas!

Azok az emberek, akik legalább heti három és fél órát töltenek olvasással, 23 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg 12 éven belül, szemben az olvasást hanyagolókkal. Megállapították, hogy az olvasás növeli az agysejtek közötti kapcsolatokat, ezzel csökkenti az idegrendszeri degenerációs folyamatokat, amelyek megrövidíthetik az életet.