Ha borult és hideg az idő, sokan lehangoltnak érzik magukat, ami normális jelenség. A túl gyakori rosszkedv azonban a téli depresszió, más néven szezonális affektív zavar egyik figyelmeztető jele is lehet. Ha a téli depresszió tünetei, mint az álmosság, a szociális visszahúzódás, a lehangoltság és a koncentrációs nehézségek már munkahelyi vagy kapcsolati problémákat okoznak, itt az ideje segítséget kérni.
depresszió
Depresszió és szorongás multimédiás eszközöktől?
Azok az emberek, akik gyakran egyszerre több médiafelületet is használnak – például tévéznek, miközben számítógépeznek, vagy számítógépes játékot játszanak – gyakran depressziósak és szoronganak – derült ki a Michigan Állami Egyetem kutatásából. A kutatók szerint fontos, hogy fény derüljön az ok-okozati összefüggésre. A tanulmány a Cyberpsychology, Behavior and Social Networking oldalain jelent meg.
Hosszú távon is ártalmas a gyerekre a szülők veszekedése
Friss kutatások szerint, a szülők állandó veszekedése, az ajtócsapkodások vagy éppen a fagyos légkör rendkívül károsan hathatnak a gyerekek lelkiállapotára. A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy azok az óvodások, akiknek a szülei rendszeresen és erőszakos módon veszekednek egymással, idősebb korukra lelkileg bizonytalanabbak lesznek, akiknek körében gyakrabban jelentkezik a depresszió, a szorongás és a magatartásbeli gondok.
Az apákat is érintheti a gyermekágyi depresszió
Ausztrál kutatók szerint nem csak az újdonsült anyák szenvednek szülés utáni depresszióban, hanem az apák is ugyanilyen valószínűséggel tapasztalhatnak szorongást, stresszt és lehangoltságot. „Az lepett meg bennünket, hogy a panaszok ugyanolyan arányát tapasztaltuk ugyanolyan szinten, mint amit a kismamáknál láttunk” – számolt be a Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology legújabb kiadásában megjelent tanulmány vezető szerzője, Jan Nicholson.
Depresszióhoz vezethet a sok túlóra
Azok, akik hosszasan időznek munkahelyükön, kétszer nagyobb eséllyel lesznek depressziósak, mint azok, akik a hivatalos munkaidő lejártával leteszik a lantot. Brit kutatók kimutatták, hogy akik naponta 11 (vagy hetente 55) óránál többet dolgoznak, nagyobb kockázattal kell számolniuk. A legsérülékenyebbek a nők, a fiatalok, továbbá az alacsony jövedelmű alkoholfogyasztók.
Gyógyszermentesen feszültségeink ellen
Stressz, szorongás, depresszió, izzadt tenyér, zakatoló szív, álmatlanság… Manapság már a csapból is a stressz folyik. Akit nem érint (s bizony ilyen ember igen kevés van), annak már-már unalmas lehet. Akit érint, annak megkeseríti az életét. Hosszú távon pedig, mint egy ördögi kör, egyre rosszabb helyzetbe kerül a megtépázott lélek és az általa megbetegített test.
Depressziós férfiak
A depresszióban szenvedők nagy része nő, a férfiakról sokszor nem is feltételezzük a melankóliát. Pedig az erősebbik nem képviselői is ugyanúgy szenvednek, csak nem beszélnek róla. Depresszióra, rossz kedvre inkább a nők hajlamosak. A férfiak a legtöbb esetben megrázzák magukat, elmennek a haverokkal sörözni, nem is nagyon beszélnek a problémáikról. Első ránézésre úgy tűnik, hogy minden rendben van velük, pedig sokszor súlyos depresszióval, mély melankóliával küzdenek.
Bajaink eredete
Depresszió, demencia, alkoholfüggőség és sztrók – ezek az európai lakosság körében leggyakrabban előforduló betegségek. Mivel a legtöbb ilyen betegséget több éves késéssel vagy sokszor egyáltalán nem diagnosztizálják és a betegeknek legfeljebb a harmada kap kezelést, e betegségek valódi mértéke és társadalmi terhe igen súlyos lehet.
Veszélyes antidepresszánsok
A depresszió tüneteinek legyőzésére fluoxetin és paroxetin tartalmú gyógyszereket szedő idősebbek nagyobb eséllyel kapnak súlyos betegségeket, mint azok, akik a régebbi antidepresszánsokat alkalmazzák. Az SSRI néven közismert, széles körben alkalmazott antidepresszánsok gyakrabban vezetnek halálhoz, szívinfarktushoz, agyvérzéshez és epilepsziához, mint a régebbi, trifázisos gyógyszerek (TCA).
Depresszió-statisztika
A depresszió világszerte 121 millió embert érint. Kihat a munkaképességre, a párkapcsolatokra és rontja az életminőséget, sőt, legrosszabb esetben akár öngyilkossághoz is vezethet. A BMC Medicine című folyóiratban közzé adott kutatásban összevetették 18 ország társadalmi helyzetét és a depresszió megjelenését.