A Parkinson-kórt átlagosan egy évvel az első jelek megjelenése után ismerik el. Ennek oka az, hogy korai stádiumban a tünetek még nem utalnak közvetlenül erre a betegségre. Minél előbb kezdődik azonban a terápia, annál jobb kilátások vannak a betegség tüneteinek csökkentésére. Németországban ma körülbelül 200 000 embert érint a Parkinson-kór.
dopamin
A meditálás változásokat hoz létre az agyban
Azoknak a személyeknek az agyában, akik egy 7 napos spirituális elmélkedésen vettek részt, könnyebbé vált a dopaminhoz és a szerotoninhoz való hozzáférés. Ezek az idegi ingerületátvivők, illetve neurohormonok abban segítenek, hogy jobban érezzük magunkat. A dopamin a mozgási és az érzelmi válaszokat szabályozza, a szerotonin az érzelmeket és a hangulatot.
A mozgás szeretete öröklődik
A génjeink a felelősek azért, hogy a szabadidőt az edzőteremben vagy a fotelben hátradőlve szeretjük-e tölteni. Az emberek többsége számára a megnövekedett dopaminszintnek köszönhetően mentális kielégüléssel jár a testedzés. A dopamin az örömérzetért felelős agyi vegyület, melynek szerepe van érzelmek, a motiváció és a mentális jólét kialakulásában.
Mégsem az élvezetről szól a dopamin
A régi álláspont szerint a dopamint az agy jutalmazó struktúrája termeli, felszabadulása boldogságérzetet kelt. Azonban a legújabb kutatások szerint mégsem erről van szó. A kábítószerek egy része, de a csokoládé is az agy dopaminszintjét emeli meg, ezért vélték évtizedek óta, hogy a jelátviteli anyag a boldogságérzetet növeli.
A boldogsághormon szerepe az alvásban
Az örömérzetért felelős agyi vegyület, a dopamin, a lustaságtól a kreativitáson át az impulzivitásig mindenfélével összefüggésbe hozható. Most az alvás szabályozását is hozzáadhatjuk a listához, a legújabb kutatások szerint ugyanis amikor a dopamin egy bizonyos agyi területen receptorához kapcsolódik, az álmosságot előidéző melatonin szintjének csökkentése révén „ébresztőt” jelez a szervezetnek.