Ma megint gondolkodtam. Mint sokszor írtam már róla, ebből eddig is sok bajom származott… Manapság sok infó kering a médiában arról, miként kell takarékosan élni, hogyan kell spórolni, hogyan lehet kevesebb pénzből jól kijönni. Arra eszméltem rá, hogy mi így élünk évtizedek óta! Sztojalovszky Gábor akupresszőr, természetgyógyász továbbgondolásra érdemes írása.
félelem
A félelem és a szorongás hatásai
Napjaink életvitele az embereket szorongásra ösztönzi. A szorongás állandósult félelemérzés, ami nem szűnik meg akkor sem, ha a veszély már elmúlt. Alattomos, mert lekúszik a lélek legmélyebb bugyraiba is, egy idő után képtelenség segítség nélkül megválni tőle. Egyre súlyosabb egészségügyi problémákat, mentális zavarokat, pszichiátriai kórképeket generálhat.
Miért sírunk?
A sírást különféle érzelmek válthatják ki: a bánaton kívül a harag, a félelem, a fájdalom, de az öröm miatt is sírhatunk. Néha azonban ok nélkül is sírunk, és ha ez gyakran fordul elő, depresszióra vagy gyógyszeres kezelés mellékhatására is gondolhatunk. Az okoktól függetlenül sírás után gyakori a fejfájás és a duzzadt szem. Mi segít az ilyen panaszok ellen?
Égés, kartörés, félelem – a varázslatos ARTRIN
Természetgyógyászként és ENERGY tanácsadóként dolgozom, így a termékekkel kapcsolatban bőségesen kapok pozitív visszajelzéseket. Vendégeim gyakran „varázslatosnak” nevezik az ARTRIN-t, szinte ódákat zengnek róla. Tudom, hogy remek készítmény, naponta használom a praxisomban, de csupán a mai saját fájdalmas tapasztalatom bírt rá dicsérő soraim megírására.
Égés, kartörés, félelem – a varázslatos ARTRIN
Természetgyógyászként és ENERGY tanácsadóként dolgozom, így a termékekkel kapcsolatban bőségesen kapok pozitív visszajelzéseket. Vendégeim gyakran „varázslatosnak” nevezik az ARTRIN-t, szinte ódákat zengnek róla. Tudom, hogy remek készítmény, naponta használom a praxisomban, de csupán a mai saját fájdalmas tapasztalatom bírt rá dicsérő soraim megírására.
Csak az képes legyőzni a félelmeit, aki szembenéz azokkal
Egy friss kutatás szerint azok a gyerekek, akik soha nem kerülnek ijesztő helyzetbe, nagyobb valószínűséggel válnak szorongóvá. A Mayo Klinikán készült vizsgálat során több mint nyolcszáz 7 és 18 év közötti gyereket kísértek figyelemmel a szakemberek, mely során mind a gyerekeknek, mind szüleiknek ki kellett tölteniük egy egyenként nyolc kérdésből álló kérdőívet.
Hogyan reagál agyunk a félelmetes dolgokra?
A Journal of Neuroscience című lapban nemrég közzétett tanulmány szerint teljesen normális jelenség, hogy azok, akik valamilyen poszttraumás stressz áldozatai, ha bármilyen, számukra ijesztőnek tűnő dolgot látnak, azonnal megrémülnek, hiába vannak tudatában annak, hogy amúgy teljesen biztonságos helyen tartózkodnak és nincs mitől félniük. Sőt, amint arról a Florida Egyetem szakemberei beszámoltak, mindez olyanok között is előfordulhat, akik amúgy nem szoronganak semmitől.
Csökkentheti a gyerekek félelmét a fúró nélküli fogászati technika
Egy felmérésből kiderült, hogy a gyerekek sokkal kevésbé tartanak az olyan fogorvosi kezelésektől, ahol nem alkalmaznak fúrót, ezért az új-zélandi Otago Egyetem munkatársai kidolgoztak egy új, fúró nélküli fogászati technikát. Dr. Lyndie Foster Page, az új-zélandi Otago Egyetem Fogorvosi iskolájának preventív fogászati vezetője, és Dorothy Boyd gyerek fogorvos specialista egy kutatás keretében kiképzett tíz fogászt az úgynevezett „Hall-technikára”.
Átragadhat a gyerekekre is a szülők fogorvostól való félelme
A fogorvostól való félelem gyakori probléma a gyermekgyógyászatban. Ha a szülők félnek a fogorvostól, nagy valószínűséggel gyerekeikre is átragad ez az érzés. A madridi Rey Juan Carlos Egyetem kutatói szerint ugyanis az érzelemátvitel ilyen esetekben is működhet. A tanulmány az International Journal of Paediatric Dentistry oldalain jelent meg.
Az emberek is „kiszagolhatják” a félelmet
Hasonlóan az állatokhoz, az emberek is megérezhetik a félelem vagy az undor szagát – állítja egy új tanulmány. Sőt a kutatók szerint ezek az érzelmek ragályosak is lehetnek. „Ezek az eredmények ellentétesek az általánosan elfogadott feltételezésekkel, miszerint az emberi kommunikáció kizárólag nyelvi vagy vizuális csatornákon keresztül zajlik” – monta Gün Semin, a kutatás vezetője, az Utrecht Egyetem kutatója.