Azoknál, akiknél a plusz kilók többsége a hasra, nem pedig a csípő és vállak területére lokalizálódik (centrális elhízás), nagyobb a 2. típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és különböző szív-érrendszeri kockázati tényezők előfordulásának gyakorisága. A felelős egy génvariáns – áll a Massachusetts General Hospital (MGH) kutatóinak tanulmányában.
genetika
A mozgás szeretete öröklődik
A génjeink a felelősek azért, hogy a szabadidőt az edzőteremben vagy a fotelben hátradőlve szeretjük-e tölteni. Az emberek többsége számára a megnövekedett dopaminszintnek köszönhetően mentális kielégüléssel jár a testedzés. A dopamin az örömérzetért felelős agyi vegyület, melynek szerepe van érzelmek, a motiváció és a mentális jólét kialakulásában.
Gaucher-kór – genetikai betegség
A Gaucher-kór örökletes betegség. Egy speciális enzim hiánya miatt a zsírszövetek nem bonthatók le. Ha hiányzik az enzim, vagy a normálisnál kevésbé aktív, elkezdődik a zsírszövetek felhalmozódása, különösen az úgynevezett makrofágokban, a szervezet fagocita sejtjeiben. Ezek a Gaucher-sejtek, legtöbbjük a lépben, májban és a csontvelőben található.
Szép új világ – szex nélküli utódok?
Evolúciós szempontból a szex kulcsfontosságú szerepet játszik az emberiség történetében, de elképzelhető, hogy hamarosan nem lesz szükség rá: a petesejtek akár bőrsejtekből is előállíthatók lesznek, és a szülők szabadon választhatják meg születendő gyermekül külső és belső tulajdonságait.
Csak egy disznó választ el minket a csimpánztól?
Rendkívüli felfedezést tettek a Georgiai Egyetem genetikusai: amikor összehasonlították, hogy mi választja el az embert a többi főemlőstől, arra a következtetésre jutottak, hogy ilyen jellegzetességek csak a disznók génjeiben vannak jelen. Az emberi faj egy hím disznó és egy nőstény csimpánz hibridjének tekinthető – veti fel Dr. Eugene McCarthy genetikus.
Az életmódbeli változások visszafordíthatják az öregedést
A legújabb tudományos vizsgálatok eredményei szerint azoknak a férfiaknak, akik a kísérlet során egészségtudatosabban éltek ill. étkeztek, rendszeresen mozogtak és kevésbé stresszes életet éltek, az évek alatt meghosszabbodtak a telomereik – ezek a kromoszómák végén lévő kis szakaszok, amik megóvják a kromoszómát a pusztulástól.
Kétélű fegyver a várandósság alatti genetikai teszt
A várandósság alatt számos vizsgálat áll az anya rendelkezésére, melyek segítenek megállapítani, ha esetleg valami baj lenne a magzattal. Az egyik ilyen genetikai teszt azonban nem mindig tudja pontosan megjósolni, hogy vajon a kimutatott kromoszóma-rendellenesség okozhat-e majd problémákat a leendő gyermekben, ezért sok anya utólag úgy véli, jobb lett volna, ha el sem végezték volna rajta a vizsgálatot.
A géneken múlik, ki akarja megmászni a Kilimandzsárót
Összesen hat gén határozza meg, hogy valaki rosszul lesz-e a szédítő magasságban. Mivel ez egy teszttel 95 százalékos valószínűséggel kimutatható, a hadsereg is hasznát vehetné, hogy a megfelelő embereket küldje ilyen típusú bevetésekre. Az első ilyen tesztet 2010-ben végezte Robert Roach a Coloradói Egyetem laboratóriumában. 28 önkéntest helyezett egy olyan cellába, amelyben a nagy magasságokhoz hasonló körülményeket hozott létre. Ahogy előre számított rá, a résztvevők fele lett rosszul a szobában, míg a másik fele semmi tünetet nem mutatott.
A lányok édesanyjuk egészségi állapotát öröklik?
A University of London rákkutató intézetének kutatói kimutatták, hogy egy lány esetében a menstruáció kezdetét főként az határozza meg, mikor kezdett menstruálni édesanyja. Korábban azt gondolták, hogy az étrend, különösen a sok hús fogyasztása nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.