A táplálkozásnak a szellemi teljesítőképességre való előnyös hatását már korábban felfedezték, de az összefüggést nem ismerték. Most felfedezték, hogy az egyszeresen telítetlen zsírsavak – az olívaolajban, diófélékben és az avokádóban találhatók – kapcsolatban vannak az általános intelligenciával, ami az agyi figyelem-hálózat szerveződésén keresztül működik.
intelligencia
Megcáfolták a „buta szőkék” mítoszát
Nem igaz az az elterjedt nézet, hogy a szőkék butábbak. Sőt, egy kutatás szerint a természetes szőke hajú férfiak és nők egy picit magasabb IQ-szinttel rendelkeznek, mint más hajszínű társaik. A sztereotípiák gyakran befolyásolják az alkalmazottak felvételét, az előléptetést és más társadalmi megítélést, ez pedig igazságtalan és hátrányos a szőkékre nézve.
Okos kutya, jó kutya!
Kiderült, hogy a kutyák is eltérő szintű intelligenciával rendelkezhetnek, és ez mérhető is. A felfedezés segíthet abban, hogy jobban megértsék az egészség és az intelligencia összefüggését az emberben, sőt fényt deríthetnek a memória- és gondolkodászavarok okaira is, mivel a kutya azon kevés állatok egyike, amelyek mutatják a demencia legfontosabb jeleit.
Világszerte egyre butulnak az emberek
A javuló életkörülményeknek, étkezésnek és a technológiai újításoknak hála közel fél évszázadon keresztül az átlagos intelligenciahányados folyamatosan emelkedett. A legfrissebb kutatások szerint azonban nemrég ez a tendencia megfordult, aminek valószínű okai hasonlóan prózaiak: a csökkenő jövedelem, az egészségtelen étrend és az oktatási problémák.
Tényleg egyre butábbak vagyunk?
Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy miközben a technológia egyre fejlődik, az emberek egyre butábbak lesznek (például gondoljuk csak végig: hány ismerősünk vagy rokonunk telefonszámát tudjuk fejből). Felmérésekből kiderült, hogy az angliai, dániai és ausztráliai emberek átlagos intelligenciaszintje az utóbbi évtizedben egyaránt csökkenő tendenciát mutat.
Intelligensebbek lesznek a sokáig szoptatott csecsemők
Egy nemrég közzétett tanulmány szerint a hosszabb időn át tartó szoptatás hatására a gyerekek hároméves korukra jobb nyelvi érzékkel rendelkeznek, 7 évesen pedig mind verbális, mind nem verbális intelligenciájuk magasabb az átlagnál. Mandy B. Belfort, a Bostoni Gyermekkórház munkatársa kollégáival annak járt utána, milyen összefüggés mutatható ki a szoptatás időtartama és a gyerekek intelligenciája között, valamint azt is górcső alá vették, befolyásol-e valamit az, hogy az anya a szoptatás ideje alatt mennyi halat fogyaszt.
Jobb tanulók lesznek az igény szerint táplált csecsemők
Friss kutatások szerint, az igény szerint táplált csecsemők később magasabb IQ-val fognak rendelkezni, és jobban teljesítenek az iskolai tanulmányaik során is. Az Essex és az Oxford Egyetem szakemberei három különböző csoportot vetettek össze, az egyikbe azok az anyák tartoztak, akik időre etették gyermeküket, a másikba azok, akik szintén ezt tervezték, de nem tudták megvalósítani, a harmadikba pedig azok, akik igény szerint adtak enni gyermeküknek, amikor az jelezte, hogy éhes.
Csökkentheti az IQ-szintet a csoportos munka
Lehet, nem járunk messze az igazságtól, amikor egy-egy munkahelyi megbeszélés után viccesen megjegyezzük, hogy „leépültünk agyilag”. A legújabb kutatások szerint a csoportos munka ugyanis csökkentheti az IQ-szintet. A kis csoportok dinamikája, mint például egy zsűrié, vagy egy tárgyalócsoporté vagy akár egy koktélparti résztvevőié a Virginia Műszaki Egyetem Carilion Kutatóintézetének tanulmánya szerint megváltoztathatja egyes érzékeny emberek IQ-ról szóló megnyilvánulásait.
A szoptatás és az intelligencia
A szoptatással táplált csecsemők értelmesebbek, mint a cumisüvegből tápláltak, de ennek a ténynek nincs semmi köze a tej mint táplálék összetételéhez, inkább más tényezőktől függ. Ezt állapította meg a British Medical Journal című szakfolyóiratban megjelent tanulmány.
Tejcukorérzékenyek, figyelem!
A laktóz intolerancia kialakulásának többnyire genetikai okai vannak. Amikor még nem háziasítottunk olyan állatokat, melyek tejet adtak volna, az emberek genetikai felépítése eltérő volt a maihoz képest, így az anyatejről való leválasztás után senki sem tudta tovább a tejcukrot megemészteni. Az idők folyamán a változó körülményekhez valamilyen szinten igazodott szervezetünk, így kezdtek kialakulni olyan variánsok, akiknél a tejcukor lebontásához szükséges enzim szoptatás után is megmaradt, ugyanis az emlősökben – a szoptatási periódus után – a vékonybél laktázaktivitása mindig megszűnik.