Nem kábít, csak úgy tesz

Noha a cannabist önmagában tiltott drogként üldözik, mégis világszerte vannak gyártók, akik piacra dobtak cukorka, csokoládé, nyalóka, rágógumi vagy üdítő alakjában ilyen tartalmú készítményeket. Igaz ezek hatóanyag-tartalma nagyon csekély, ezért legális az árusításuk.

Csalfa örömök forrása a cannabis

Az emberek már az őskorban, a primitív társadalmakban próbálkoztak különböző kábító hatású anyagok használatával: gombákból, növényekből, esetleg állatok nedveiből vonták ki az extázis előidézőjét. Leginkább a törzsi varázslók éltek rendszeresen ezekkel az anyagokkal.

Már kis adag Extasy alkalmazása is depresszióhoz vezethet

Az Észak-amerikai Radiológusok Szövetsége szerint, amely nemrég tartotta éves konferenciáját, már kis mennyiségű Extasy (tudományos nevén: MDMA) alkalmazása is negatív hatást gyakorol az agyra. Ezt az állítást komputertomográfos vizsgálatokkal támasztották alá.

Ismét gyógyszerbotrány az USA-ban

Újabb gyógyszerbotrány körvonalazódik Amerikában, miután kiderült, hogy az egyik, egyre növekvő számban rendelt fájdalomcsillapító gyógyszer túladagolása mind gyakrabban fordul elő, halálos kimenetellel. Az FDA ennek ellenére nem tiltotta meg a gyógyszer forgalmazását.

Ma inkább ne, szívem…

Angliai kutatások szerint a férfiak milliói riadnak vissza a szextől egyszerűen azért, mert túl sok stressz éri őket az életben. A megkérdezett férfiak több mint fele úgy nyilatkozott, hogy legalább havonta egyszer túlságosan fáradtnak érzi magát az ágyban való bizonyításhoz.

A szerotoninmítosztól a betegségiparig: beszélgetés Szendi Gáborral

2005 végén jelent meg Szendi Gábor klinikai szakpszichológus Depresszióipar című könyve, amellyel – pestiesen szólva – jól belecsapott a lecsóba. A szerző ugyanis könyvében nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a depressziót a gyógyszergyárak tették népbetegséggé, és az orvosok ma már minden tizedik embert depresszió diagnózisával gyógyszeresen kezelnek. Mivel Szendi Gábor tudományos vizsgálatok százait tanulmányozta át és elemezte – könyvében csak az irodalomjegyzék 33 oldalt foglal el –, azt kell mondanunk, hogy ezúttal mindenképpen többről van szó, mint a szerző magánvéleményéről. Ahogy dr. Buda Béla, az utószót író jeles pszichiáter megfogalmazta: „A könyv a depresszióval és annak gyógyszeres gyógyításával kapcsolatos dilemmákat szemléletesen tárja az olvasó elé. Ehhez nehéz hozzátenni valamit, de nehéz megcáfolni a főbb állításokat is.”

Miért több a férfi a kábítószer rabjai között?

Az amfetaminok háromszor erősebben hatnak a férfiakra, mint a nőkre. Erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók, miután olyan önkéntesek viselkedését tanulmányozták, akik amfetamin típusú stimulátorokat szedtek. A vizsgálatot a Johns Hopkins Egyetemen, Baltimore-ban végezték – azt követően, hogy egereknél korábban már kimutatták: azonos dózisú dopamin különböző mértékben hat a hím és a nőstény állatokra.

A fővárosi fiatalok negyede rendszeresen kábítószerezik

A 15 éves diákok 15 százaléka használt egy éven belül cannabist az ENSZ legfrissebb jelentése szerint. A legfrissebb hazai drogjelentésből ugyanakkor az derül ki, hogy a 16 éves lányok az orvosi recept nélkül megvásárolható nyugtatóval, a fiúk a marihuánával kábítószereznek leggyakrabban. A fiatalok általában 14-15 éves korban ismerkednek meg a tiltott szerekkel. A kutatás arra is rámutat, hogy a 15-29 éves fiatalok 24 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert, a magasabb iskolai végzettségűek és a városban élő fiatalok veszélyeztetettebbek, mint a kistelepülésen élők. Budapesten a 17-18 éves gimnazisták csaknem fele kipróbált már valamilyen „anyagot”, 20 százalékuk pedig rendszeresen drogozik.

A marihuána fogyasztása növeli a pszichiátriai betegségek kockázatát?

A legújabb vizsgálatok alapján marihuána fogyasztása nyomán nagyobb a kockázata a súlyos pszichiátriai betegségek, elsősorban a pszichózis vagy a skizofrénia kifejlődésének. Igaz, a kutatók hozzáteszik, elsősorban akkor helytálló ez az összefüggés, ha genetikailag sérülékeny tizenévesekről van szó. A British Medical Journal (BMJ) cikke szerint a marihuána fogyasztása a pszichózissal diagnosztizált betegek 10%-ánál mutatható ki kórelőzményként. A PLOS Medicine című szakfolyóiratban pedig egy ausztráliai szakértő kifejtette, hogy a genetikailag sérülékeny tinédzsereknél a heti egy alkalomnál gyakrabban előforduló marihuánafogyasztás „nagyobb pszichóziskockázatot jelent”.

Szinte minden kollégista kipróbálja a marihuánát

Egy felmérés szerint szinte minden kollégista szívott már marihuánát, közülük minden második alkalmi fogyasztó. A „fű” után a második legkedveltebb drog az ecstasy, és a nem igazán diákpénztárcához szabott kábítószert, a kokaint is minden tizedik kollégista kipróbálta már. A szakemberek úgy vélik, legtöbben 18 és 20 éves kor között próbálkoznak először a tudatmódosító szerekkel, ennek ellenére a felsőoktatásban pénzhiány miatt gyakorlatilag nem foglalkoznak megelőzéssel, vagyis nincs állami drogprevenció.