Korábban már kimutatták a szívbetegség és a (por)részecske-szennyezés közötti összefüggést, de azoknak a vizsgálatoknak az adatgyűjtése korlátozott lehetőségeket nyújtott. Egy hosszú távú kutatás, amelybe 6000 embert vontak be az Egyesült Államokban, a vizsgálat tíz éve alatt kimutatta, hogy a levegőszennyezés felgyorsítja a lerakódást az erekben.
környezetszennyezés
Nem mindegy, milyen vizet isznak a várandós kismamák
A szennyezett ivóvíz fogyasztása alacsony születési testsúlyhoz, sőt nem ritkán akár koraszüléshez is vezethet. Egy nemrég közzétett tanulmányból az is kiderül, hogy a szennyezett ivóvíz hatásai, melyek számos kognitív és fejlődési rendellenességet is magukba foglalnak, különösen az alacsonyabb iskolai végzettségű anyák csecsemői esetében jelentősek.
Generációkon át károsítanak a környezeti mérgek
Az élőlények DNS-e nem változik, de egy vegyület megváltoztatja azt a módot, ahogyan a gének ki- és bekapcsolnak, vagyis epigenetikus hatást idéz elő, mondja Michael Skinner, a Washingtoni Állami Egyetem molekuláris biológusa. A környezetet mérgező vegyületek nem csak az érintett élőlényre vannak negatív hatással, de három generáción át érintik az utódait is…
Beszélő ruha, gumiékszer
A szemét, a saját szemetünk mindenütt ott van: az utcákon, az illegális lerakókon, a parkokban, erdőkben, fesztiválok színhelyén. A szennyezés hatásait már tapasztaljuk a szélsőséges időjárási változásokban, a mind furcsábban változó évszakokban. Nézzünk szét a SzemétVilág-ban!
A világ legszennyezettebb városai
A világ legszennyezettebb városainak listáját állította össze egy amerikai kutatóintézet. A listán előkelő helyet foglalnak el a fejlődő országok egyes városai, illetve három orosz város, közöttük Csernobil. Oroszország vezeti a listát három településsel.
Amikor veszélyes lehet a kukoricalepény
Még a múlt század 90-es éveiben figyeltek fel arra, hogy az egyesült államokbeli Rio Grande völgyében született gyermekek az átlagosnál sokkal több és ritka születési rendellenességgel jöttek világra. Több mint egy évtizedig keresték a szakemberek, mi állhat a hátterében annak, hogy a legkülönfélébb agyi és gerinc-betegségek jelentkeztek ezeknél a babáknál, és csak most jutottak el odáig, hogy kimondják: valószínűleg a környezetszennyezés következtében mérgezővé vált kukorica lehetett a kiváltó ok.
A halfogyasztás jót tesz az agyműködésnek
Ha valaki legalább hetente egyszer tengeri halat fogyaszt, akkor az életkor előrehaladásával összefüggő agyteljesítmény-csökkenést akár 3-4 évvel is kitolhatja. Ezzel a következtetéssel zárult az a kutatás, amelyben 3718 – 65 éves vagy idősebb – chicagói lakos étkezési szokásait és agyműködését kísérték figyelemmel több mint hat éven át. A kutatásban részt vevők kérdőívek kitöltésével is segítették a vizsgálatot, megjelölve az általuk fogyasztott ételeket.
A magzat sem védett a környezetszennyezéstől
Sokáig azt hittük, hogy a méhben fejlődő új életet az anya teljes mértékben képes megvédeni a környezeti ártalmaktól, mert szervezete egyfajta védőpajzsként szolgál. Egy most közzétett kutatás azonban feltárta, hogy ez sajnos nem így van, a magzat szervezetébe ugyanis eljut a legtöbb szennyező anyag, amely az anya környezetében megtalálható. Tíz újszülött köldökzsinórjából vett vér elemzésével kiderítették, hogy a mintákban mintegy kétszáz olyan vegyi anyag mutatható ki, amely rákot, agykárosodást, születési rendellenességeket és különféle betegségeket okozhat.