Mi is volt az a szó? Miért jöttem be a szobába? Ismerem, de nem jut eszembe a neve. Tudta, hogy az emberek kétszer annyira félnek attól, hogy elvesztik szellemi képességeiket, mint azt, hogy fizikai képességeiket veszítik el? Mostanra talán már Ön is eljutott addig a következtetésig, hogy a memóriavesztés és az öregedés egy cipőben jár. Vagy mégsem?
memória
Egy kis alvás – frissebb memória
Egy rövid alvás megjavítja a memóriánkat, helyesebben szólva szinten tartja, azon a szinten, amit addig elért. Az alvás elősegíti, hogy az előzőleg megtanultak átkerüljenek a hosszú távú memóriába. Munkahelyeken, iskolákban sokat segítene, ha be tudnának iktatni egy rövid alvást, ami után sokkal frissebbek, sikeresebbek lennénk, jobban tudnánk koncentrálni.
Az illatok kulcsfontosságúak a memória szempontjából
A frissen vágott fű illata sokak számára a kellemes nyári napokat idézi fel. Bizonyos illatok az összes többi érzékünknél nagyobb erővel segíthetnek a távoli emlékek visszaidézésében. A legújabb norvég kutatás most azt a folyamatot is azonosította, ahogyan az agyban lévő hullámok az illatokat a régi emlékekhez és „belső térképekhez” társítják.
A Google tönkreteszi a memóriánkat
A bármikor hozzáférhető internetbe vetett bizalom olyan mértéket öltött, hogy gyengébb memóriát, azaz feledékenységet okoz. Sokan a szellemi képességeik „protéziseként” használják a keresőrendszereket, ezért sokkal kevésbé emlékeznek azokra a tényekre, melyekről tudják, hogy elérhetőek az interneten. A földrajzi adatok tipikus példát jelentenek.
Zavarja a gyerekek alvását és memóriáját a gyerekszobában lévő számítógép
A kutatók szerint minden gyerekszobából ki kellene tiltani a televíziót és a számítógépet, mert az elektronikus készülékek zavarják az alvást, ez pedig memóriazavarokhoz és gyengébb iskolai teljesítményhez vezet. Azt is hozzátették, hogy az alvás azon gyermekek számára különösen fontos, akik közvetlenül a pubertás előtt állnak.
Nem csak az idősek szenvednek memóriaproblémáktól
A legfrissebb kutatási eredmények szerint egyre több fiatal és középkorú szenved memóriagondoktól. Bár a memóriaproblémák jellemzően csak idősebb korban jelentkeznek, a legújabb kutatás eredmények szerint a 18 és 39 év közötti fiatal nők és férfiak is egyre gyakrabban tapasztalnak memóriazavarokat. Szakértők szerint ennek fő oka a stressz, valamint az, hogy a legtöbben több párhuzamos feladatot is ellátnak egyszerre.
Javítja a memóriát a rozmaring szagolgatása
Shakespeare Hamletjében Ophelia kijelenti, hogy a rozmaring fejleszti az emlékezőképességet. A tudósok most megerősítették: a fűszernövény illóolaja fokozza az éberséget és a számtani készségeket. A rozmaring tudatos alkalmazásával elérhető, hogy a betegek ne mulasszák el bevenni a gyógyszereiket, vagy hogy a születésnapi üdvözlőkártya feladása se merüljön feledésbe.
Hogyan csökkenti a vérnyomást és serkenti a memóriát az ölelés?
Szeretteink megölelése a kötődés fokozása mellett számos egyéb fizikai előnnyel is jár – derült ki egy nemrég megjelent tanulmányból. A Bécsi Egyetem kutatói kimutatták, hogy amikor megöleljük egy barátunkat, oxitocin hormon szabadul fel a véráramba, ami csökkenti a vérnyomást, oldja a stresszt és a szorongást, sőt még a memóriát is javítja. Persze ehhez meg kell válogatnunk, kit ölelünk meg, mert ha egy kevésbé jó ismerőst ölelünk meg udvariasságból, azzal éppen ellenkező hatást érünk el.
Memóriagondok? Lehet, hogy a gyógyszerek a ludasak!
Dr. Cara Tannenbaum, az Montreali Geriátriai Intézet (IUGM) kutatási elnöke szerint az álmatlanság, szorongás, viszketés és allergia kezelésére használt gyógyszerek káros hatással lehetnek a koncentrációra és memóriagondokat is okozhatnak idősebbek esetében. A 65 év felettiek közel 90 százaléka szed legalább egy receptköteles gyógyszert. Az ebben a korcsoportban lévők 18 százaléka panaszkodik rendszeresen memóriagondokra és kisebb kognitív zavarokra. A legújabb kutatások szerint akár szoros összefüggés is lehet a kettő között.
Nem csak az idősekkel fordul elő, hogy elfelejtenek szavakat
Egyszerűen nem jut néha eszedbe egy-egy szó, vagy kifejezés? Ne aggódj, ezzel nem vagy egyedül. „Itt van a nyelvemen, de nem jut eszembe” – szokták gyakran mondani az emberek, ha egy szó egyszerűen nem ugrik be. A Michigan Egyetem kutatói által készített – és az Aging, a Neuropsychology, és a Cognition oldalain megjelenő – tanululmány szerint ez a jelenség gyakoribb, mint gondolnánk.